A magyar kultúrtörténet a szükséget szenvedőkre való nyitottság miatt hívja barátnak a ferenceseket. Akik ebben élünk, látjuk, a szereztesi élet kerete a szegények oldaláról mindig „gazdag” hozzájuk képest, a gazdagoknak pedig szegényes. A rend európai története a szegények közötti jelenlétet elsősorban közvetítésként élte meg, azzal, hogy a ferencesek az otthonosság érzetét nyújtották szegénynek, gazdagnak egyaránt. Így egy-egy ferences közösség híddá lett a társadalmi csoportok találkozásában, egyszerre örült az örvendezőkkel és sírt a sírókkal, láttatta meg velük egymást, vagy fogta össze őket. Ennek egyik legszebb példája Kapisztrán Szent János sok-sok próbálkozása.
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
