Valamiért azt gondolja a világ, hogy a keresztény életeszmény, Isten követése csak valamiféle szuperképességű embereknek való. Sokan el is fordulnak Istentől és az Egyháztól, amikor szembesülnek a valósággal: gyarló, botladozó emberek próbálnak Krisztus útján járni, s minden igyekezetem ellenére gyarló és botladozó maradok én is. Igazán költői a Prédikátor könyvéből vett mai részlet, és az benne a legmegkapóbb, hogy mennyire reális. Öröm és bánat, bőség és veszteségek, szeretet és gyűlölet, háború és béke, minden, ami csak körbevesz minket, okkal történik. Ideje van. Azért kapjuk, hogy növekedjünk benne, azért kapjuk, hogy jobban megértsük magunkat, a többieket, Istent. Ez a realitása Jézusnak is, Isten Fölkentjének: megölik, de harmadnapra feltámad.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
