Ferenc pápa folytatta tanítását a szentmiséről: Gyönyörű dolog úgy imádkozni, mint Jézus!

2018. március 14. szerda 16:24

Március 14-én a Szentatya folytatta katekézissorozatát a szentmiséről, e héten a Miatyánkról és a kenyértörésről elmélkedett. Hangsúlyozta, hogy ez az ima segít, hogy ugyanazzal a lelkülettel tudjunk imádkozni, amellyel Jézus imádkozott.

Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Folytatjuk a szentmiséről szóló katekéziseket. Tudjuk, hogy Jézus az utolsó vacsorán – miután fogta a kenyeret s a borral töltött kelyhet, és miután hálát adott Istennek – „megtörte a kenyeret”. A mise eucharisztikus liturgiájában ennek a mozdulatnak felel meg a „kenyértörés”, amelyet az Úr által nekünk tanított ima előz meg, vagyis a Miatyánk.

Ezzel kezdődnek el az áldozáshoz kapcsolódó szertartások, folytatva az eucharisztikus ima dicsőítését és esdeklését a Miatyánk közös elmondásával. Ez nem pusztán egy a sok keresztény ima közül, hanem Isten gyermekeinek az imája: az a nagy ima, amelyet Jézus tanított nekünk. A Miatyánk ugyanis – melyet átadtak nekünk keresztségünk napján – ugyanazokat az érzelmeket váltja ki bennünk, amelyek Krisztus Jézust eltöltötték. Amikor a Miatyánkkal imádkozunk, akkor úgy imádkozunk, mint Jézus. Ez az az ima, amelyet Jézus mondott, és amelyet megtanított nekünk; amikor a tanítványok azt mondták neki: „Mester, taníts meg minket úgy imádkozni, ahogyan te imádkozol”… Jézus tehát így imádkozott. Gyönyörű dolog úgy imádkozni, mint Jézus! Az ő isteni tanítását követve merjünk Istenhez fordulni úgy, hogy „Atyának” szólítjuk, mert a víz és a Szentlélek által az ő gyermekeiként születtünk újjá (vö. Ef 1,5). Voltaképpen senki sem hívhatja őt meghitten „Abbának” – Atyának –, ha nem Istentől született, ha nem kap indítást rá a Lélektől, miként azt Szent Pál tanítja (vö. Róm 8,15). Gondoljunk csak bele: senki sem hívhatja őt Atyának a Lélek indítása nélkül. Sokszor előfordul, hogy az emberek elhadarják a Miatyánkot, de azt sem tudják, mit mondanak. Pedig igenis, ő az Atya! Amikor kimondod, hogy „Atyánk”, vajon át is érzed, hogy ő az Atya, hogy ő a te Atyád, az emberiség Atyja, Jézus Krisztus Atyja? Van kapcsolatod ezzel az Atyával? Amikor a Miatyánkot imádkozzuk, az Atyához kapcsolódunk, aki szeret minket, és a Lélek az, aki létrehozza ezt a kapcsolatot, neki köszönhetően tölt el bennünket annak érzése, hogy Isten gyermekei vagyunk.

A Jézus által tanított imánál melyik ima vezethetne be minket jobban a vele való szentségi egyesülésbe? A misén kívül reggel és este, a zsolozsma reggeli és az esti dicséretében is elimádkozzuk a Miatyánkot, s ily módon az Istennel szembeni gyermeki magatartás és a felebarátainkkal szembeni testvéri magatartás hozzásegít ahhoz, hogy keresztény formát adjunk napjainknak.

Az Úr imájában – a Miatyánkban – a „mindennapi kenyeret” kérjük, melyben különleges utalást találhatunk az eucharisztikus kenyérre, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy Isten gyermekeiként tudjunk élni. „Tartozásaink elengedéséért” is könyörgünk; és hogy méltók legyünk befogadni Isten bocsánatát, arra törekszünk, hogy megbocsássunk azoknak, akik ártottak nekünk. És ez nem könnyű. Megbocsátani azoknak az embereknek, akik ártottak nekünk, nem könnyű; kegyelem, amelyet kérnünk kell: „Uram, taníts meg megbocsátani, ahogyan te megbocsátottál nekem!” Ez kegyelem! A magunk erejéből nem megy: a Szentlélek kegyelméből tudunk megbocsátani. A Miatyánk ily módon, ahogyan kitárja szívünket Isten előtt, készségessé tesz minket a testvéri szeretetre is. Végezetül még azt kérjük Istentől, hogy „szabadíts meg a gonosztól”, amely eltávolít minket őtőle, és elszakít minket testvéreinktől. Jól értsük meg, hogy ezek a kérések nagyon alkalmasak arra, hogy felkészítsenek bennünket a szentáldozásra! [1]

Amit ugyanis a Miatyánkban kérünk, az folytatódik a pap imájában, aki mindenki nevében így könyörög: „Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól, adj békét napjainkban!” És egyfajta megpecsételést kap a kiengesztelődés rítusában: először azt kérjük Krisztustól, hogy az ő békéjének ajándéka (vö. Jn 14,27) – mely nagyon eltér a világ békéjétől – növelje az Egyházat egységben és békében, az ő akarata szerint; azután az egymás közötti konkrét mozdulattal kifejezzük „az Egyház közösségéhez való tartozásunkat és kölcsönös szeretetünket, mielőtt magunkhoz vennénk az Oltáriszentséget”. [2] A római rítusban a béke jelének kölcsönös kinyilvánítása – mely ősidőktől fogva az áldozás előtt kap helyet – az eucharisztikus Jézussal való egyesülésre van rendelve. Szent Pál figyelmeztetése szerint nem lehet részesedni az egyetlen kenyérből, mely egy testté tesz minket Krisztusban, anélkül, hogy ki ne békülnénk egymással a testvéri szeretet által (vö. 1Kor 10,16–17; 11,29). Krisztus békéje nem tud gyökeret verni olyan szívben, amely képtelen megélni a testvériséget, és miután megsebezte, képtelen helyrehozni azt. A békét az Úr adja! Ő megadja a kegyelmet, hogy meg tudjunk bocsátani azoknak, akik ártottak nekünk.

A béke felkínálását a kenyértörés követi, amely az apostoli időktől fogva az egész eucharisztikus ünneplés nevét adja. [3] A kenyér megtörése, melyet Jézus az utolsó vacsorán végbevitt, az a kinyilatkoztató mozdulat, amely lehetővé tette a tanítványoknak, hogy felismerjék őt feltámadása után. Emlékezzünk az emmauszi tanítványokra, akik a feltámadt Jézussal való találkozásukat elmesélve, beszámolnak arról, „hogyan ismerték fel a kenyér megtörésében” (vö. Lk 24,30–31.35).

Az eucharisztikus kenyér megtörését az „Isten Báránya” megszólítása kíséri, ezzel a megfogalmazással mutatott rá Keresztelő János Jézusra, mint „aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). A bárány bibliai képe a megváltásra utal. [4] A világ életéért megtört eucharisztikus kenyérben az imádkozó gyülekezet felismeri Isten igazi Bárányát, vagyis a megváltó Krisztust, és könyörög hozzá: „Irgalmazz nekünk, … adj nekünk békét!”

Az „irgalmazz nekünk” és az „adj nekünk békét” olyan kérések, amelyek a Miatyánk elimádkozásától a kenyér megtöréséig segítenek felkészíteni lelkünket arra, hogy részesedjünk az eucharisztikus lakomából, mely az Istennel és a testvérekkel való közösség forrása.

Ne feledkezzünk el a nagy imádságról, amelyet Jézus tanított, és amellyel ő maga imádkozott az Atyához! Ez az ima felkészít minket az Úr vételére!

JEGYZETEK
[1] Vö. A Római misekönyv általános rendelkezései, 81.
[2] A Római misekönyv általános rendelkezései, 82.
[3] Vö. A Római misekönyv általános rendelkezései, 83; Katolikus Egyház katekizmusa, 1329.
[4] Vö Kiv 12,1–14; Iz 53,7; 1Pét 1,19; Jel 7,14.

Az általános kihallgatásra ez alkalommal magyar csoport is érkezett: a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 11. évfolyamának három osztálya volt jelen a Szent Péter téren. A száznégy diákot három fiatal jezsuita és öt tanár kísérte el a nevelési program részét képező, az érettségi előtti évben esedékes római zarándokútra.

(Forrás: Vatikáni Rádió)

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican.news; Vatican Insider

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-koszonom-hogy-hazajohettem-osei-szulofalujaba-latogatott-michael-august-blume
„Köszönöm, hogy hazajöhettem!” – Ősei szülőfalujába látogatott Michael August Blume

Michael August Blume-mal, hazánk apostoli nunciusával és Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével ünnepelte az öröm vasárnapját Himod hívő népe és mindazok, akik a rábaközi faluba érkeztek december 16-án, advent harmadik vasárnapján.

2018. december 16. vasárnap
eljunk-ugy-hogy-annak-isten-is-oruljon-pal-feri-atya-az-oromrol
Éljünk úgy, hogy annak Isten is örüljön – Pál Feri atya az örömről

Pál Feri katolikus pappal, mentálhigiénés szakemberrel az örömről beszélgettünk a Gaudete vasárnap apropóján.

2018. december 16. vasárnap
Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle