„Ne féljetek” – Alapítása ötödik évfordulóját ünnepelte a pécsi Szent II. János Pál-plébánia

Az ünnepi szentmisén koncelebrált Kövesi Ferenc plébános és Mecséri István nyugalmazott plébános, kisegítő lelkész, aki idén ünnepli pappá szentelésének 60. évfordulóját.

A Szent II. János Pál Római Katolikus Plébániát 2019-ben alapította Udvardy György püspök. Pécs-Kertváros meghatározott része mellett a plébánia Pécs-Málom, Pécs-Nagyárpád, Pécs-Postavölgy városrészek és Gyód, Keszü, Kökény települések lelkipásztori ellátásáért is felel, de a pécsi Honvédkórház betegeit és a hajléktalan embereknek menedékül szolgáló Remény Házát is ellátja.

Az első szentmise óta eltelt több mint öt esztendőben sokan befogadó, valódi közösséget találtak a kápolnában, melynek egykor presszóként működött épületére újra és újra rácsodálkozik a betérő.

Kövesi Ferenc plébános kegyelmekben gazdag időszakként tekintett vissza az elmúlt öt évre. A szentmisén elhangzott köszöntőjében kiemelte a közösség formálódását, amihez a lelkigyakorlatok, zarándoklatok, a kápolna szépítése, a hívek hitben való megerősödésének növekedése is hozzájárult. Mint fogalmazott, sokszor megtapasztalták, hogy Isten valóban velük van és vezeti a közösséget. A plébános hozzátette: elevenen élnek bennük II. János Pál pápa szavai, melyek a kápolna falán is olvashatók: „Ne féljetek, tárjátok ki a szíveteket Krisztus előtt!”

A szent pápa szavait követve a közösség szélesre tárja Krisztus kapuit a világban, megszólítják és befogadják az ide betérőket. Különleges ajándékként élik meg a mostani püspöki látogatást is, mely a szent pápa ereklyéje előtt megerősíti az egyházközséget – tette hozzá Kövesi Ferenc plébános.

Felföldi László püspök a liturgia elején külön köszöntötte a külső térben, a kivetítők előtt ülő híveket, majd méltatta a helyi közösség példamutató összetartását. A főpásztor röviden visszaemlékezett arra a számára meghatározó pillanatra, amikor 40 évvel ezelőtt újmisés papként kezet foghatott II. János Pál pápával, akinek szavai a mai világunkban is rendkívül aktuálisak. Ma egy olyan zavarodott világban élünk, amelyben mesterségesen erősítik a félelmet, amikor már azt sem tudjuk, mitől féljünk, nem tudjuk, hogyan szemléljük az életet, mi történik a hazánkban és a világban, nem látunk a dolgok mögé. Majd úgy folytatta, hogy hinni kell, hogy a zavarban, a bizonytalanságban Isten szeretetének a kegyelme vezet és nem hagy el minket, mert ez a reményünk ereje és biztonsága.

„Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül ő tudja ezt! Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, lelkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi élet értelme. Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát – kérlek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek –, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi!” – idézett a szent pápa 1978. október 22-én, a beiktatási szentmiséjén mondott homíliájából Felföldi László püspök.

A főpásztor felhívta a figyelmet az ifjúság manipulált helyzetére, akiket a szívükben óriási zavart keltve, tudományos módszerekkel gonosz útra vezetve őket arra akarnak rávenni, hogy az életük legértékesebb kincséről, az idejükről és az önálló gondolkodásukról mondjanak le.

Arra is rámutatott, hogy lassanként egyre több helyen ráébred a társadalom, hogy meg kell menteni ebből a helyzetből a fiatalokat, hiszen a képernyőfüggőség miatt családok mennek tönkre, gyerekek veszítik el életük megismételhetetlen és pótolhatatlan biztonságát és szeretetét. Ebben tudnak segíteni a megerősítő erejű közösségek, mint ahogy a Szent II. János Pál-plébánia közössége is teszi példaértékűen a Pécsi Egyházmegyében, hiszen folyamatosan formálódik és fennmarad, mert tagjai összefognak és együtt igazán erősek.

Óriási megújulás előtt állunk, és nekünk kell meghatározni a jövő Egyházának arculatát. Az Isten mindenkire rábízta saját sorsát és üdvösségét. Az egyetlen életünket bízta ránk, ezért felelősek vagyunk érte, mert Isten legfontosabb vágya, hogy az ember megérjen a boldog, örök életre. Az egyes embert rábízta a közösségre, a közösséget pedig az egyénre, mert mindenki felelős mindenkiért. Ezt jelenti a közösség szolgálata. Ahogy II. János Pál is az Egyház nagy közösségét szolgálta, akinek ma is merítünk szavaiból, testi, lelki, fizikai áldozatából, szenvedéseiből, amit értünk vállalt és hozott – buzdított Felföldi László püspök a jubileumi szentmisén, mely a közösség hagyományos szeretetvendégségével ért véget.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír