A béke több, mint a háború hiánya – A háborúk és elnyomó rendszerek áldozataira emlékeztek Budaörsön

„A háború és az erőszak sajnos ismét keserű valósággá vált Európában, közvetlen szomszédságunkban.” A két világháború szörnyű szenvedései után sokáig elképzelhetetlen volt ez számunkra számos európai országban  – emelte ki beszédében Julia Gross, Németország budapesti nagykövete. Hozzátette: „Az olyan helyek, mint ez, ahol ma összegyűltünk, és fejet hajthatunk az elhunytak előtt, emlékeztetőül szolgálnak számunkra. Több mint 14 ezer német és mintegy 600 magyar katona talált végső nyughelyet itt, a budaörsi katonai temetőben. Az ő áldozatuk kötelezettséget kell hogy jelentsen számunkra!”

Julia Gross beszédében kitért arra is, hogy ma, amikor visszatekintünk a jelenlegi konfliktusok okaira és az általuk okozott szenvedésekre, újra rá kell döbbennünk, hogy a béke több, mint a háború hiánya. „Használjuk ezt a nemzeti gyásznapot, a háború és az erőszak valamennyi áldozatának csendes emléknapját nemcsak emlékezésre, hanem a célzott elmélkedésre is. Arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mivel járulhatunk hozzá személyesen az emberiesség, az igazságosság és a szabadság védelméhez és aktív előmozdításához a népek békés együttélésében.”

A nagykövet beszéde után német és magyar lelkészek mondtak imát. A Katolikus Tábori Püspökség részéről Nagy Ferenc Endre százados fohászkodott az elhunyt katonákért: „Urunk, Jézus Krisztus, te drága szent véredet ontottad érettünk, és életedet adtad a világ életéért. Tekints kegyesen az itt és máshol nyugvó katonahőseinkre, akik vérüket áldozták a szabadság oltárán. Találjanak benned irgalmas bírájukra, és végtelen szereteted mossa le lelkükről a földi élet minden szennyét, hogy így, megtisztultan állhassanak eléd, és vég nélkül örvendezzenek az örök béke honában veled, ki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.”

Máthé Zoltán főhadnagy, protestáns tábori lelkész a 103. zsoltárból idézett: „Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk. Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága. Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni. De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével.”

A megemlékezésen a budapesti német nagykövetség, Budaörs és Budakeszi önkormányzata, német és magyar szervezetek képviselői mellett a Honvédelmi Minisztérium nevében Hajnik László védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár és Gróf Albert ezredes, a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztályának vezetője, a Magyar Honvédség képviseletében pedig Fejes Zsolt Dezső orvos ezredes, egészségügyi főnök és Mudra József ezredes, az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, Budapest helyőrségparancsnoka helyezett el koszorút.

Forrás és fotó: Katolikus Tábori Püspökség

Magyar Kurír