A feltámadás nagyon csendben történt – Húsvétvasárnap a püspöki székhelyeken

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc püspök húsvétvasárnap Törő András püspöki titkárral mutatott be ünnepi szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyet több csatornán keresztül élőben követhettek a hívek.

Homíliájában a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz körülmények között is öröm töltheti el szívünket, megtapasztalhatjuk a feltámadt Jézus jelenlétét, aki zárt ajtókon keresztül megjelent a húsvét reggelén bezárkózó apostoloknak. Jézus valóságosan él, legyőzte a halált. A megváltás arra tanít, hogy ne ideológiákat gyártsunk, magyarázatokat keressünk, hanem higgyünk. Jézus Krisztus feltámadása arra tanít, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a szereteté – mondta Palánki Ferenc püspök. Visszaemlékezett gyermekkorára, amikor ministránsként a húsvéti körmenetben azon gondolkodott, hogy a feltámadt Jézus miért nem ünnepeltette magát, miért nem állt Pilátus, a főtanács elé, hogy igazolja győzelmét. Később megértette: Jézus nem azért támadt fel, hogy megbüntesse a bűnösöket, hanem, hogy létrehozza a bűnösökben az átalakulást, az átváltozást, a feltámadást, amely csak akkor valósulhat meg, ha elhisszük, hogy Jézus feltétel nélkül és végtelenül szeret. A hit átformál – emelte ki a szónok.

Gyakran felteszik a kérdést: Hol van a feltámadott Jézus teste? Jézus teste Isten dicsőségében van, a földi anyag egy része az isteni lét állapotába került. Ez a feltámadás.

Jézus nem visszajött a földi életre, hanem előrement, s megmutatta az ember örök sorsát

– hangzott el a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök húsvétvasárnapi homíliájában.

Fotó: Kovács Ágnes

* * *

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az egri szemináriumban bemutatott húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén. A főpásztor szentbeszédében utalt a Gulágon tíz éven át raboskodó Olofsson Placid atya megrendíthetetlen hitére, aki azt vallotta: a Jóistenbe kapaszkodva könnyebb elviselni a szenvedést.

Az érsek úgy fogalmazott: a hívek most nem tudnak most a templomba jönni, ezért a technikai és digitális eszközök segítségével „a papjaink kopogtatnak be” otthonainkba. Általuk Isten látogatja meg a családokat. Ez az új helyzet talán segít megértenünk, hogy

Krisztus nemcsak a templomokban támadt fel, hanem Krisztus feltámadt a karanténban, feltámadt otthonainkban, feltámadt a kórházakban, a betegágyak mellett – és bennünk is fel akar támadni.

Ternyák Csaba hangsúlyozta: válság van, de a válság a megújulás kezdetét is jelentheti. Legyünk mi, keresztények a megújulás motorjai! Ki győzi le a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten fia? Adja Isten, hogy minél többen befogadjuk életünkbe a halálon győztes, feltámadt Krisztust, és ennek az öröme töltse ki életünket, mi pedig majd a vész elmúltával így töltsük meg üres templomainkat és dicsőítsük Istent, aki ilyen nagy örömet szerzett nekünk! – zárta homilíáját Ternyák Csaba érsek.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros április 12-én délelőtt Budapesten, a Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, a járványügyi helyzet miatt szűk körben. A média segítségével azonban otthonaikból sok ezren bekapcsolódhattak a húsvéti szertartásba.

Az evangéliumok pontosan megjelölik a feltámadás idejét: a hét első napját, a szombat után következő napot, a vasárnapot említik, és egyezik tanúságuk a kora reggelt illetően is – fejtette ki homíliájában a főpásztor. – Péter és János futva mentek a sírhoz, látták az üres sírt, a gyolcsot és a kendőt, és beléjük hasított a hit világossága. Pétert követve János is belépett a sírba: „látta és hitt” (Jn 20,8).

De miben hitt a tanítvány? Krisztus feltámadásában. Ez az a tény, ami Jézus tetteit, szavait, egész életét igazolja. Ez a felismerés adott életet az Egyház közösségének, ez a mi hitünk lényege is. A feltámadás fényében döbbennek rá a tanítványok, hogy Jézus kereszthalála nem bukás és cáfolat, mert ezt kellett elszenvednie a Megváltónak, hogy bemehessen Isten dicsőségébe. Az ószövetségi Szentírás nélkül, a választott nép várakozása és hite nélkül Jézus feltámadása csak egy különleges esemény volna, de az esemény értelmét és sorsfordító jelentőségét az isteni kinyilatkoztatás adja meg – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros. Arról is szólt, hogy az ünnep a választott nép történetében Isten szabadító szeretetének emlékezete volt. A zsidók arra emlékeztek, hogy a Mindenható kiszabadította őket az egyiptomi rabszolgaságból, átvezette a tengeren, és szabad életet ajándékozott nekik. Jézus Krisztus pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba.

Azt gondolhatjuk, hogy a természet erői s az emberi gonoszság és tudatlanság időről időre új és új bajokat zúdítanak a világra. Ám az emberiség élete nem értelmetlen körforgás: nem vagyunk mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testünk pusztulása nem zárja le elmozdíthatatlan sziklaként személyes életünk történetét.

Ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából a húsvét erejében

– fogalmazott Erdő Péter. Végül arra buzdította a híveket, hogy éljék egész életüket derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve, és ajándékozzák tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét.

Fotó: Ambrus Marcsi/NEK

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök húsvétvasárnap a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amelyet a járványügyi korlátozások miatt a Magyar Katolikus Rádió és a Kossuth Rádió élő adásán keresztül követhettek a hívek. (A szertartás meghallgatható a Magyar Katolikus Rádió archívumában.)

Jézus feltámadása az ünnepek ünnepe – fogalmazott homíliájában a főpásztor. – Húsvét üzenete minden embernek szól: Krisztus feltámadt, legyőzte a halált, és mindnyájunkat hív a vele való örök életre. Szükségünk van arra, hogy ezt a húsvéti üzenetet évről évre átelmélkedjük, mert emberi életünk megpróbáltatásai gyengíthetik bennünk ennek tudatát, holott létünk és tudatunk mélyén mindnyájunkban ott él az örök élet sejtése. Az ember, hívő és hitetlen, egyaránt valóságos halhatatlanságra, az örök életre vágyik. Minden ember magában hordozza az örök élet csíráját. Minden ember örök életre született, mert a teremtő Isten saját életéből adott az embernek.

Húsvét ünnepén, a feltámadt Krisztust és az üres sírt szemlélve bizonyságot szerezhetünk arról, hogy az emberiség halhatatlanság utáni ősi vágya beteljesülhet. A bűn miatt a világba lépett halál sem tudta megsemmisíteni az ember eme örök vágyát. Péter apostol e hit teljes bizonyosságával merte mondani Jézusnak: „Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68); s nem véletlenül tudta kimondani Szent II. János Pál pápa a halálos ágyán: „Engedjetek az Atya házába menni!” Jézus megváltó halála és feltámadása örök életet ad mindazoknak, akik elfogadják evangéliumát, és befogadják őt életükbe. Mert

Jézusban még a halál is új értelmet nyer. Jézus halála és feltámadása óta a sír nem az utolsó állomása az életünknek

– mondta homíliájában Veres András megyéspüspök.

Fotó: Ács Tamás

* * *

Hajdúdorogi Főegyházmegye

A hagyományoktól eltérően Kocsis Fülöp érsek-metropolita nem a feltámadási szertartáson, hanem húsvétvasárnap mondta el ünnepi tanítását, amely teljesen egészében olvasható az egyházmegye honlapján.

A bizánci egyház húsvét vasárnapján mintegy a föltámadás meghirdetéseként János evangéliumának kezdő szavait kiáltja bele a világba: „Kezdetben volt az Ige”.

Kocsis Fülöp rámutatott: húsvét napja az öröm napja. Ekkor, ebben az új fényben, ebben az új életben ismerhetjük föl igazi hivatásunkat, emberi életünk célját, hogy Isten fiaivá lehetünk. „Ez a nap melyet az Úr szerzett, örvendezzünk és vigadjunk azon!” De, mégis miféle nap ez? Lehet-e örvendezni templom nélkül, föltámadási szertartás nélkül, közösség nélkül, egymás megölelése nélkül? Nagy kérdés ez! Nem kerülhetjük el. Az a kérdés, hogy van-e most húsvét? Igen,

Krisztus föltámad a szertartások nélkül, a templom nélkül, a közösség nélkül is…, de imádság nélkül nem támad fel! Az Isten fiainak hatalma azt jelenti, hogy tudok imádkozni, hogy „tudom kinek hittem”, hogy tudom, hogy ki az Atyám, hogy tudom, hogy ki az, aki éltet engem.

Imádsággal tudok bekapcsolódni a szentháromságos életbe. Amikor imádkozom, megszólítom az Istent. E nélkül a személyes istenkapcsolat nélkül nincs föltámadás.

De tudjam azt is, hogy az imádság elsősorban nem az én szavam. Nem az enyém volt az első szó. Először Isten szólt hozzám. Eleve azzal, hogy létbe hívott. Isteni szavával megteremtett engem. És amikor imádkozom, valójában csak válaszolok Istennek.

Az Isten teremtő szavával alakítja át ezt a világot, nem a szomorúságra, nem a kétségbeesésre, nem a félelemre, hanem a reményre és az örömre. „Akik befogadták, azok hatalmat kapnak arra, hogy Isten fiaivá legyenek.” Hatalmat kapnak arra, hogy ebben az új világban, új világosságban, felismerjék, hogy 2020-ban sem marad el Krisztus föltámadása. Krisztus föltámadt! Higgyük el: Valóban föltámadt!

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban mutatott be húsvéti ünnepi szentmisét.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Varga László püspök húsvétvasárnap kora reggel a kaposvári püspökség kápolnájában mutatott be szentmisét, melybe az egyházmegye YouTube-csatornáján keresztül kapcsolódhattak be a hívek.

„Csend, béke és öröm. Isten a csend barátja. A legnagyobb dolgokat Isten teljesen csendben végzi. Nincsenek tanúk. Teljesen csendben történt a világ teremtése. Nem volt tanú, csak Isten volt jelen. Teljesen csendben történt, minden látványosság nélkül, Jézus Krisztus fogantatása Mária méhében. Teljesen csendben történt a feltámadás is. Nincsenek tanúk, csak jelek vannak. De nem látta senki, mert az őrök aludtak. Teljesen csendben történik minden szentmisében a legnagyobb esemény, amikor Krisztus a kenyérbe és a borba beletestesül. Csak a csengő figyelmeztet bennünket, hogy most nagyon nagy dolog történik. (...) Isten szereti a csendet. Most, amikor a világ elcsendesedett, és a bolygónk levegőhöz jutott, mert nincs közlekedés, vagy nagyon visszafogottan, ebben a csendben lehetőségünk van arra, hogy belső csendet teremtsünk magunkban, hogy hallhatóvá váljon ebben a csendben, hogy mit mond nekünk az Isten. Hiszen sokkal fontosabb az, amit ő akar nekünk mondani saját életünkre vonatkozóan, mint az, amit mi mondunk neki. (...) és ebben a csendben, ha szeretnénk vele találkozni, akkor hallhatóvá válik a szeretet diszkrét hangja.

A feltámadás nagyon csendben történt, és azt gondolom, hogy Krisztus második eljövetele is nagyon csendes esemény lesz. Isten soha nem nyűgöz le bennünket, hanem meghív. Isten nem akar lenyűgözni, elvarázsolni bennünket, hanem személyesen megszólít mindegyikünket.”

A húsvét nemcsak a csend, nemcsak a béke, hanem az öröm napja. A találkozás öröméé, a viszontlátás öröméé – mondta Varga László püspök. – Az asszonyok szívét betölti az öröm, aztán a tanítványok szívét is. „Ugye lángolt a szívünk?” – mondják az emmauszi tanítványok, amikor felismerik, hogy Jézus Krisztus volt az, aki kifejtette nekik az írásokat, aki megtörte a kenyeret. A találkozás örömlét rejti ez a mai nap. Akármilyen nehéz helyzetben vagyunk, akármennyire fenyegetett és törékeny valamennyiünk léte, az öröm nem szűnik meg.

Az ember normális állapota az öröm, mert Isten jelen van benne, mert Isten a föltámadott Krisztusban itt van közöttünk; köztünk és bennünk él, és lehet találkozni vele.

Akik szeretik Jézust, a Feltámadottat, örülnek ennek a találkozásnak. Minél nagyobb a szeretet bennünk Krisztus iránt, annál nagyobb lesz a szeretet egymás iránt, és annál nagyobb lesz bennünk az öröm. Csend, béke és öröm: erre a háromra hív a feltámadott Krisztus, hogy fogadjuk be és adjuk tovább másoknak is a feltámadás békéjét és örömét.

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

Szocska A. Ábel megyéspüspök Papp Tibor főhelynök koncelebrálásval mutatott be Szent Liturgiát húsvétvasárnap.

Miként a tanítványok annak idején, most mi is zárt ajtók között ünnepeljük Jézus feltámadását. „A tanítványok nehézségektől terhelve, csalódottan, elkeseredetten, kilátástalanul is bujdosva zárt ajtók mögött voltak Krisztus halála után. De milyen csodálatos, hogy Jézus előtt nincs zárt ajtó” – fogalmazott a püspök. A Mester meglátogatta tanítványait, köszöntötte őket: ne féljetek! S e találkozás után, megbizonyosodva arról, amit látnak, Jézus feltámadását hirdették bátran a világban.

Ahogyan a tanítványok erőre kaptak, többé nem féltek a nehézségektől, képesek voltak az életüket is feláldozni, mert erőt merítettek a feltámadásból és hirdették azt, éppúgy feladatunk és felelősségünk akkor, amikor a világ sodródik, tanúságot tenni nekünk is erről: „Testvérem, az életed sokkal több, mint amit gondolsz róla, örök élet boldogsága vár rád.”

Fotó: P. Tóth Nóra

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Húsvétvasárnap Székely János megyéspüspök a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét.

* * *

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt megyéspüspök Krisztus feltámadásának örömhírét hirdetve mutatott be szentmisét a váci székesegyházban húsvétvasárnap.

A főpásztor szentbeszédében a húsvét valóságáról elmélkedett. Jézus Krisztus föltámadásának ténye egyedülálló valóság. Az üres sír tapasztalata az első szemtanúkat, az asszonyokat, majd utánuk a két tanítványt, Pétert és Jánost is megdöbbentik. Az elhengerített kő, az üres sírhely abszurd valóságnak tűnik, összezavarja az asszonyok gyászát. Jézus életeseményei nagycsütörtök estétől kezdve traumatizálják a tanítványokat. Az Urat és Mestert, a Mennyei Király Fiát úgy hurcolják meg és végzik ki, mint valami szégyenletes gonosztevőt. Izrael várva várt Messiása, a világ Megváltója meghalt. Még a sírját is meggyalázzák, kirabolták? Képzeljük el, hogyan hatna ránk, ha egy kedves szerettünk sírjához mennénk ki a temetőbe a temetés másnapján, és kiásott üres sírral találkoznánk?

A föltámadás első tanúi és hírvivői nők voltak, ők az élet hordozói és továbbadói. Az új életnek, a Föltámadott életének ők az első befogadói, az Egyház máriás, gondoskodó, szerető arcának kifejezői. Az Egyház feltétel nélküli, húsvéti hitét vallja meg a János evangéliumában szereplő „másik tanítvány” (feltételezhetően János apostol), amikor ezt mondja róla a beszámoló: „Látta mindezt és hitt.” Péter apostol gondolkodó, vizsgálódó viselkedése az Egyház fontolva haladó, mindent megérlelő hitét mutatja – mondta Marton Zsolt.

Húsvét megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy Jézus Isten Fia, valóságos Isten, aki valóságos emberré lett. Megvalljuk, hogy Krisztus, az értünk emberré lett Isten, halálával megszabadít bennünket bűneinktől, föltámadásával megnyitja nekünk az utat az új életre. Húsvétnak köszönhetjük, hogy megtisztulhatunk a bűneiktől az Egyház szentségei által, és újra kezdhetjük az életünket Isten természetfölötti szeretetében, a kegyelemben. Krisztus halálának és föltámadásának az ajándéka, hogy a Mennyei Atya fogadott gyermekei és Jézus testvérei lehetünk. Húsvét óta tudjuk, hogy van jövőnk, van folytatása és beteljesedése az életünknek a halálunk után. A földi életünk végére nem pontot kell tennünk, hanem kettős pontot: örök életünk van Jézus föltámadásának köszönhetően. Az Ő föltámadása a forrása a mi feltámadásunknak.

Fotó: Bölönyi Gabriella

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Húsvétvasárnap, április 12-én délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó a Szent Mihály-főszékesegyházban, Nagy Károly címzetes apát, kanonok, főszékesegyházi plébános és Felker Zsolt káplán koncelebrálásával.

A főpásztor a szentmise elején rámutatott: „Feltámadt Krisztus, valóban feltámadt! Számunkra ez egy történelmi valóság, ami megfordítja életünk sorsát, gondolkodásunkat, ünneplésünket, mindazt, akik vagyunk. Hisszük Jézus Krisztus feltámadást és azt, hogy vele együtt mi is feltámadunk! Krisztus feltámadása az élet ünnepe!”

A szentbeszédben elhangzott: különösképp szükség van arra, hogy legyen elgondolásunk a jövővel kapcsolatban a Szentlélektől vezetve a krízishelyzetekben: a jövőről, az emberről, a társadalomról. Mi való az embernek, mi szolgálja az ő javát? Ilyen idő köszöntött ránk, ilyen közegben élünk. A Lélek erejében valami tökéletesen újat kell kialakítanunk. A főpásztor kiemelte, nagy a mi felelősségünk, mert találkoztunk a Feltámadottal!

Az érsek kiemelte, szükségünk van a bátorságra, és ez a bátorság vezet minket a szolgálatra. Mindazt, amit átéltünk ebben a szent három napban, vigyük és szolgáljuk!

„Ki tudna reményt vinni az emberekhez, ha nem mi, akik találkoztunk Krisztussal! Ez alázatot kíván tőlünk, Krisztusnak a lelkületét! Legyen bátorságunk!”

Nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a körülmények, de az örömünket, hogy találkoztunk Krisztussal, meg kell őriznünk. Fontos, hogy ezt az örömöt munkáljuk önmagunkban, családjainkban, egymásban, a közös jövőben!

 

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír