A hercegprímás „hazatérése” – Mindszenty-portrét helyeztek el a szombathelyi székesegyházban

A szentmisét Székely János megyéspüspök mutatta be, koncelebrált Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Pem László kanonok, aki Mindszenty bíboros rokona, valamint Perger Gyula plébános. Jelen voltak Mindszenty József további rokonai is.

Székely János megyéspüspök határozatát a kép elhelyezéséről Perger Gyula plébános olvasta fel.

*

„Kerek öt évvel ezelőtt, 2019. február 12-én Ferenc pápa elrendelte a Mindszenty József bíboros életszentségét (hősies erénygyakorlását) elismerő határozat kihirdetését. Az evangéliumot különleges módon életre váltó bíborost azóta Isten tiszteletreméltó szolgájának nevezzük, ami azt jelenti, hogy ha nem is liturgikus és közösségi formában, de immár hivatalosan is méltóvá vált a katolikus hívek egyénileg gyakorolható tiszteletére.

Kanonizációs eljárásában a következő lépéshez – ami a boldoggá avatás – szükség van egy, a tiszteletreméltó bíboros égi közbenjárására bekövetkező csodás imameghallgatás elismerésére – melyet imáinkkal és személyes kéréseinkkel tőle bátran kérhetünk.

Kérem ezért a paptestvéreket és az egyházmegye hívő közösségét, hogy teljes bizalommal forduljanak a tiszteletreméltó bíboros felé. Ezt segítendő úgy rendelkezem, hogy a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház Szent Márton-oltára mellett állandó jelleggel kerüljön kihelyezésre egy Mindszenty-ábrázolás: Schmidt Béla festőművész Mindszenty bíborosról készült portréja.

Hasonló képelhelyezésekre az egyházmegye más templomaiban is van lehetőség. Ilyen esetben fontos, hogy a Mindszenty József-kép legyen a hívek egyéni áhítata számára könnyen megközelíthető helyen, lehetőség szerint az egyik oldalhajóban vagy oldalkápolnában, falra vagy állandó hordozóra szerelve, de semmiképpen nem a templom szentélyében elhelyezve. Fontos továbbá, hogy a kihelyezett kép ne keltse oltárkép benyomását, és ne jelenítse meg a szenteknek járó attribútumokat (dicsfénykör, korona vagy pálmaág); körülötte virágok vagy koszorúk elhelyezése igen; fogadalmi tárgyak (hálatáblák, állandó lámpások) kihelyezése nem lehetséges.

Lehetőség szerint kerüljön kihelyezésre a boldoggá avatásért mondható hosszabb vagy rövidebb imádság hivatalos szövege is („Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait...”, „Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki...”). Ezek az imádságok egyházmegyénkben a szentmisék végén a hívek közösségével együtt is imádkozhatóak.

Mindszenty bíboros életútja és alakja ezer szállal kapcsolódik egyházmegyénkhez. Csehimindszenten született, a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, a szombathelyi szemináriumban (ma Brenner Kollégium) készült a papi hivatására, azután Rábapatyon lett káplán, majd huszonöt éven át Zalaegerszeg plébánosa volt.

34 plébánia, valamint lelkészség, 8 egyházi iskola és 3 kollégium alapítása fűződik a nevéhez, de alapított idősotthont, közreműködött a zalaegerszegi ONCSA-házak felépítésében a legszegényebbek számára, minden évben 35 rászoruló diák taníttatását finanszírozta, ő szorgalmazta a zalaegerszegi Jézus Szíve templom építését és a Notre Dame nővérek segítségével a Leánygimnázium (ma Mindszenty Iskola) létrehozását. A náci és a kommunista diktatúra idején védte az üldözötteket, szót emelt a jogaiktól teljesen megfosztott zsidóság érdekében, küzdött a háború okozta borzalmak minimalizálásáért, az Egyház szabadságáért, az egyházi iskolákért, a lekiismereti szabadság tiszteletben tartásáért, az erkölcsi értékekért, Istenért, Egyházért, hazáért. A hit ragyogó tanúja volt a vérzivataros 20. században.

Isten tiszteletreméltó szolgája Mindszenty József bíboros tisztelete szolgálja az általa hűségesen szolgált hívő közösség, szeretett szülőföldje és az egész magyar nép megszentelődését, valamint boldoggá avatásának mielőbbi megvalósulását.

(Kelt Szombathelyen, 2024. március 2-án.)

*

A leiratból tehát megtudható, hogy Ferenc pápa elismerte Mindszenty bíboros életszentségét, a boldoggáavatási eljárása folyamatban van, amihez pedig szükség van egy olyan csodás imameghallgatásra, ami következtében igazolható, hogy a csoda a bíboros égi közbenjárására valósult meg.

Székely János szentbeszédében megemlítette a néhai bíboros édesapját, aki a falu közbírája és közgyám volt. Bátor, egyenes, hazáját szerető embernek ismerték, aki sokat mesélt a fiának a Hunyadiakról, Kinizsiről, Zrínyiről. Megemlékezett Mindszenty édesanyjáról, aki hat gyermeket hozott a világra, elsőként egy fiút, Józsefet, s utána öt lányt, akik közül kettő érte csak meg a felnőttkort. Mindszenty József nagyon szerette és tisztelte édesanyját. A családban minden szerdán és pénteken böjtöltek, esténként térdelve imádkoztak. Szeretettel, hittel teli család volt az övék.

Székely János szentbeszédében a diktatúra éveit is felelevenítette: Mindszenty életét igen, de a lelkét nem tudták összetörni: a sok szenvedés megnemesítette. Amikor az ’56-os forradalom alatt fogságából kiszabadult, az egyik legelső mondata a rádióban ez volt: „Senkivel szemben nem őrzök haragot a szívemben.”

A szombathelyi főpásztor arra buzdított, imádkozzunk azért, hogy az értékek, amelyek Mindszentyt is vezérelték – Isten, Egyház, haza –, töltsék be a mai fiatalok szívét is, és irányítsák a mi életünket is.

A szentmise záróáldása előtt Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke beszélt az elhelyezett festmény keletkezésének körülményeiről. „Ez az ünnep hazatérés: az, aki itt járt gimnáziumba, itt járt szemináriumba, majd itt szentelték pappá, hazatért. A kis Józsika világhírű magyar bíboros lett. Megjárva a börtönt is engesztelt hazájáért” – mondta, rámutatva, hogy a bíboros képe sokkal több mint egy portré, ugyanis elkészültét az előzte meg, hogy egy ferences szerzetes elbújtatott egy fényképészt, hogy a bíborosról magányos imája közben készítsen felvételt.

Perger Gyula, a székesegyház plébánosa köszönetet mondott Kovács Gergelynek, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnökének, hogy Schmidt Béla A hazájáért engesztelő Mindszenty című olajfestményét a szombathelyi székesegyházban helyezhették el, hiszen a bíboros sok-sok szállal kötődött a templomhoz.

„Premontreis diákként Veni Sancte és Te Deum alkalmával, a hivatástisztázás perceiben, de ezen kívül is, egészen biztos, hogy sokszor tért be a Szily János által épített templomba. Kispapként többször asszisztált liturgikus alkalmakkor a székesegyházban, ahol a tanulmányok végeztével a papszentelés kegyelmében is részesült 1915. június 12-én. Papként az egyházmegye nagy ünnepein is megfordult a székesegyházban, egy-egy papszentelés vagy Szent Márton, az egyházmegye védőszentjének ünnepe alkalmával. Részt vett az egyházmegyei zsinatot megnyitó szentmisén is, ahol határozottan felszólalt a Zala segélykiáltása memorandumával a zalai hitélet érdekében. 80 éve (1944. március 4-én), hogy egyházmegyénk szülöttjét, egyházmegyénk papját XII. Piusz pápa kinevezte veszprémi püspöknek.

Azt gondolom, ez a kerek évforduló is méltó a mai ünnepünkhöz. Grősz József püspök 80 évvel ezelőtt így adta hírül az új szombathelyi püspök Kovács Sándor kinevezésével együtt a hírt: »Megyéspüspökünk, Kovács Sándor kinevezésével egyidejűleg dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa Mindszenty József pápai prelátus, c. apát, zalaegerszegi plébános úr Őméltóságát veszprémi megyéspüspökké kegyeskedett kinevezni. Mikor ezen örvendetes és az egyházmegye számára nagy megtiszteltetést jelentő hírt T. Papjaimmal közlöm, egyben kérem, hogy foglalják imáikba a sorainkból kiemelkedő új főpásztort, hogy egyházmegyénk nagy védőszentjének, Szent Mártonnak erényeiben tündökölve vezethesse nyáját a mai kor sok nehézsége és különleges feladatai között.«

A bombázás híre mint veszprémi püspököt érte, amelyet »megdöbbenéssel és gyötrő fájdalommal« vett tudomásul 1945. március 4-én. Az alábbi levelet küldte Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspöknek, amelyben az egyházmegyéhez és a székesegyházhoz való ragaszkodás megmutatkozott: »Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kedves Barátom! Mélységes megdöbbenéssel és gyötrő fájdalommal értesülök ebben a pillanatban székesegyházad, jegyesed, hazánk egyik legkiválóbb műértékének pusztulásáról, palotád egyik jelentős részének összeomlásáról a vasárnapi légitámadás következtében. Elképzelem fájdalmad mélységét, Jeremiás prófétával együtt sírásodat: Jerusalem, Jerusalem... Ha az én szerény, egyéni emlékeim soká sajognak (székesegyházadhoz diák- és kispap éveim tapadnak, ott szenteltek pappá, házadban töltöttem első internáltságomat), mily égő a Te fájdalmad. Kis egyházmegyédet szíven találták. Két derék kanonokod, köztük vikáriusod is halottak. Imádkozom Érted, adjon az Isten erőt Neked, hogy föléje tudj kerülni a fájdalomnak. Híveidnek oly szépen megmutattad a kereszt királyi útját, magadnak is meghirdetted: viseld, viseld! Szegény Magyarország! Imádkozik Érted és egyházmegyédért testvéred, barátod, Mindszenty József.«

Mint az ország hercegprímása jött haza, hogy felszentelje a romjaiból felépült templomot 1947. szeptember 7-én. Köszöntőjében a többi között ezt mondta: »Örömmel jöttem haza, mert bár az ország prímása mindenhol otthon van, de mégis itt, az ősi vasi földön, szülőföldjén van legjobban itthon.«

Letartóztatása előtt és földi életében utoljára 1948. június 29-én, Rogács Ferenc nagyprépost püspökké szentelése alkalmával látta ezt a templomot, amelyhez annyi személyes emlék fűzte. »Örömmel jöttem haza, mert bár az ország prímása mindenhol otthon van, de mégis itt, az ősi vasi földön, szülőföldjén van legjobban itthon.«

A székesegyházban papok és hívek egyaránt imádkoztak a mártírsorsú bíborosért a kirakatper folyamán és a börtönévek alatt, az amerikai követség félrabságában, valamint számkivetése idején, de imádkoznak ma is, hogy az »egyházmegye nagy fiát« mielőbb a boldogok és szentek sorában tisztelhessük.  Mindszenty bíboros újra itthon van, szeressük, tiszteljük, mint mindig, és kérjük égi közbenjárását egyházmegyénkért, városunkért, közösségünkért, fiataljainkért, betegeinkért!” – zárta az ünnepi alkalmat Perger Gyula, a székesegyház plébánosa.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír