Bábel Balázs a KATTÁRS-on: Isten megtervezte az országát, de rábízta a kivitelezést az Egyházra

Bábel Balázzsal koncelebrált a házigazda Marton Zsolt váci megyéspüspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi és Varga László kaposvári megyéspüspök, valamint Varga Lajos váci segédpüspök.

A mai nap ajándéka, hogy missziós szentmisét ünnepelhetünk a KATTÁRS-nak éppen a közepén – hívta fel a figyelmet köszöntő beszédében Marton Zsolt váci megyéspüspök. „Otthon” üdvözölte a Váci Egyházmegyéből származó főpásztort, Bábel Balázs érseket, aki egyben a szentmise szónoka volt és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt.

Kétszeresen is jubileumi a Váci Egyházmegye zarándoknapja: egyrészt a Szent István által alapított egyházmegye ezredik jubileumára készülve az utolsó, missziónak szentelt felkészülési év vette kezdetét ezen a napon; másrészt a szentév keretében gyűltek egybe a hívek.

A Váci Egyházmegye „Élő kövek” mottóval 2023-ban kezdte meg hároméves felkészülését az alapítás millenniumára ima-katekézisek formájában a helyi közösségekben. Részvétel, közösség, küldetés – a három év témája azért lehet mindannyiunknak ismert, mert Ferenc pápa ezeket hirdette meg az új szinodális folyamat három alappillérének.

Az evangélium hirdetése, a szent küldetés kerül tehát a következő egy évben a Váci Egyházmegye lelki felkészülésének középpontjába.

Élő hitű keresztények nélkül nincs élő Egyház

– hangsúlyozta Marton Zsolt, aki arra kérte Bábel Balázs érseket, hogy „hozza lázba a zarándokokat a misszióra”.

Bábel Balázs szentbeszédében a szentmisén elhangzott magvető példázata apropóján Isten országáról beszélt, amely fogalom végigvonul a Szentíráson. Ennek megvalósítása valójában a keresztények missziós küldetése. Órigenészt idézte, aki szerint maga Jézus az Isten országa: ahol ő van, ott megvalósul az Isten országa. 

Az érsek rámutatott, hogy Isten országa egyszerre létezik a jelenben, és jön el a jövőben. A jelenben létezik Jézus gyógyításai, halottfeltámasztásai, ördögűzései révén, de ahogy a Miatyánk mindkét változata is mondja – Jöjjön el a te országod! – a jövőben várható a megvalósulása. Ezt kétféle időbeliséget kiválóan bemutatja a mustármag példázata, amely kis magból lesz terebélyessé, vagy a kovászé, amely megkeleszti a tésztát.

Isten országának gondolata átjárja a világot: egyszerre természetfeletti és nagyon is földi valóság. Ezért is mondhatja Jézus Pilátus kérdésére, hogy ő valóban király, de az ő országa nem e világból való. Ránk pedig úgy igaz ez, hogy

földi feladataink vannak, és ezek által építjük Isten országát.

A Diognétoszhoz írott levélben olvashatunk úgy az ókeresztényekről egy nem kereszténynek adott válaszban, miszerint alapvetően életmódjukban nem különböznek a többségtől, de a közösségi életük mégis  eltér. Ezt így fogalmazza meg a szerző:

A lélek is a testben lakik, de nem a testből való; a keresztények is a világban vannak, de nem e világból valók.” Ha miránk is el lehetne ezt mondani, akkor már most jelenvalóvá tennénk Isten országát.

Még egy kettősségről beszélt Isten országával kapcsolatban Bábel Balázs: az egyszerre ajándék és feladat. Hogy mennyire végtelen értékű ajándék, azt a szőlőmunkások példázata által csodálhatjuk meg: azt gondolnánk, hogy aki később csatlakozik a szőlőműveléshez, az kevesebbet kap, de

Isten országa olyan végtelen, hogy nem lehet sem fokozni, sem elvenni belőle.

De bármennyire is ajándék Isten országa, dolgoznunk kell érte, méghozzá magunkon erőszakot véve – erre a kemény útra hív minket Isten. „Sok viszontagságon át jutunk el Isten országába” – az Apostolok cselekedetének ez a szakasza is erre utal. Bábel Balázs, amikor először hazament a katonaságból, és elővette a Bibliát, ezzel a résszel szembesült, és egész papi életére nagy hatást gyakorolt ez a szakasz.

Isten országára mindannyian meg vagyunk hívva, ugyanakkor mégis szabad akaratot ad nekünk abban, hogy mi ezt választjuk-e – erre a kettősségre is felhívta a figyelmet a főpásztor. Ha pedig egy igazán mai hasonlattal akarjuk megvilágítani Isten országát, akkor azt mondhatjuk:

Isten megtervezte, de rábízta a kivitelezést az Egyházra. Ez az Egyház missziója, a társadalmi tanítása, ami által biztosítva van a feladata a világ végéig.

Bábel Balázs beszélt arról is, hogy a Szent István egyik utolsó műveként alapított Váci Egyházmegye végigkísérte hazánk történetét.

1651-ben, a török hódoltság vége felé az akkori váci püspök szomorúan állapíthatta meg, hogy öt plébánia működik az egyházmegye területén, és aztán mégis elkezdődött a virágzás,

ahogy a későbbiekben is minden üldöztetést virágzás követett. Ez nekünk is reményt adhat a jövőre.

A „legvácibb” püspök, az 1910-ben Vácott pappá szentelt Kovács Vince alakját idézte fel a szónok. Őt tábori lelkészként besorozták, de járta a nagy magyar alföldet, és kápolnákat, templomokat, iskolákat építtetett. Miután Pétery püspököt őrizetbe vették, ő lett az egyházmegye vezetője. Az ő idejében jött létre az Actio Catholica, ami közvetlen előképe a Katolikus Társadalmi Napoknak. Az volt az elve: amit és ahogy lehet, tegyük meg.

Az Úr fog erőt adni!

– Kovács Vince püspök jelmondatával kívánt a misszióhoz sok kegyelmet a váci egyházmegyéseknek és a többi érdeklődőnek Bábel Balázs érsek.

Marton Zsolt megyéspüspök a szentmise végén mindenkit hívott, hogy a Konstantin téren, a püspöki palotában és a környékén vegyen részt a Családok és Közösségek Fesztiválján, vegyék birtokba ezeket a tereket, és hazatérve vigyék magukkal a misszió meggyújtott lángját. Azt is elárulta, hogy jövőre a KATTÁRS-at Kaposváron rendezik majd meg, az ünnepélyes stafétaátadásra a holnap délelőtti zárómisén kerül majd sor.

A szombati szentmise zenei szolgálatát a Váci Székesegyházi Kórusiskola látta el, Acsainé Dávid Ágnes karnagy vezényletével.

A Váci Egyházmegye számos településéről jöttek zarándokok a jubileumi zarándoknapra, a monori, ceglédberceli, gyömrői-mendei, a szolnoki és a börzsönyaljai egyházközségek különbusszal érkeztek.

Szeptember 20-án ifjúsági programot is szerveztek a KATTÁRS keretében; a délelőtt a digitális függőségről előadást meghallgató és aztán arról kiscsoportban beszélgető fiatalok is – mintegy százan – bekapcsolódtak a szentmisébe, amelyet a hallássérültek részére jelnyelven is tolmácsoltak.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír