Formálja életünket az eucharisztikus szeretet – Nagycsütörtök este a győri székesegyházban

A főpásztor az emlékmise bevezetőjében arra hívta a híveket, hogy képzeletben, mint egykor Jézus az apostolokkal, vegyék körbe az asztalt, az oltárt, hogy részesei legyenek annak a csodának, amelyben az apostolok részesültek az utolsó vacsora termében, amikor a kenyér és a bor színe alatt Jézus önmagát adta nekik.

Veres András megyéspüspök homíliájában XVI. Benedek pápa Sacramentum Caritatis (A szeretet szentsége) című apostoli buzdításának gondolataiból választott, az Oltáriszentséggel kapcsolatos hit elmélyítésére és a vele való személyes viszony átgondolását segítve. „A szeretet szentsége, a legszentebb Eucharisztia az önmagát feláldozó Jézus Krisztus ajándéka” – írja a Szentatya. Ajándék, amelyben Isten szeretete nyilvánul meg felénk. Azé a szereteté, amely önmagát adta minden ember üdvösségéért. Ugyanakkor a végtelen alázatosság is megnyilvánul benne, hiszen Isten Fia kiüresítette önmagát. Mintegy „elfelejtkezett” arról, hogy Ő Isten Fia, annyira megalázkodott és emberként mutatkozott – fogalmazott Veres András. A főpásztor felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagycsütörtöki liturgia sokban segíthet minket az utolsó vacsora termében uralkodó különös feszültség átélésében, az apostolok döbbent érzéseiről (melyre az üres csend utal, miután elhallgat az orgona és a harangok „elmennek Rómába”) a nem megszokott pászkaünnepük kapcsán.

A megyéspüspök XVI. Benedek pápa körleveléből később Isten irántunk való szeretetéről elmélkedett: „Mindnyájan tudjuk, hogy a szeretetnek cselekedetei vannak. A szeretet önkifejeződése, hogy szavakkal, gesztusokkal, tettekkel kimondjuk azt, ami a szívünkben van.

A szeretet kifejezését meg lehet és ezért meg is kell tanulni.

Enélkül az élet sivár, a szeretet néma és felismerhetetlen. A szülői nevelésnek is ez az egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa, hogyan tudja a gyermek a szívében lévő szeretetet kimondani nemcsak a szüleinek, de másoknak is. A főpásztor a szeretet jellemzői kapcsán kiemelte, hogy az igazi szeretet találékony, de mindig érez magában egyfajta elégedetlenséget. Nem tudja egészen azt tenni, vagy azt mondani, amit belül érez. Így vezet tovább a szeretet fenntartásában, hogy újabb szavakkal, vagy gesztusokkal elmondjuk, amit korábban nem egészen sikerült. 

Jézus azért jött a világba, hogy az Atya szeretetéről tegyen tanúságot. Sokféleképpen tette ezt, de tudta, hogy a szeretet legnagyobb kifejezése még hátra van. Ezért is mondja: »Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.« (Jn 15,13). A szeretet természete, hogy önmagát adja és egészen. A szeretet pedig maga Isten, és csak akkor tud megmutatkozni, ha teljesen adja önmagát” – fogalmazott a megyéspüspök.

Végül emlékeztetett, hogy Jézus tanításából megtudtuk Isten szeretetéről, hogy az végtelenül irgalmas, alázatos. „Jézus megerősített abban is, hogy Isten szeretete örök, melynek jelét adta, amikor megmosta apostolainak a lábát, de még nagyobb jelét adta a kereszten. S a feltámadás is Isten szeretetének a jele: teljes bizonyosság afelől, hogy van örök élet.

Az eucharisztikus szeretet pedig egyszerre valósítja meg a szeretetközösségét vertikálisan és horizontálisan, Isten felé és az emberek felé. Akiben mély a szeretet Isten felé, az szeretni tudja embertársait is. A kettő ugyanis egymás nélkül nem létezik”

– hívta fel a figyelmet a püspök.

„Imádkozzunk azért a szeretetért, amelyről Jézus tett tanúságot tanításában, és amelyet életáldozatában ismertünk meg, hogy a mi életünk is szeretetté tudjon válni. Tanuljuk meg a szeretet kifejezését és úgy adjuk a világnak, hogy mások is szívesen csatlakozzanak Jézushoz. Ebben segítsen minket a rendszeres szentáldozás, hogy az Isten iránti szeretet képessé tegyen minket arra is, hogy feltétel nélkül szerethessük az embereket, ha kell az önfeláldozás árán is. Ámen” – zárta szentbeszédét Veres András.

A homília után a lábmosás szertartása következett, amelynek keretében a főpásztor megmosta a székesegyház képviselőtestületi tagjainak lábát. A szentmise végén az Oltáriszentséget a főoltárról őrzési helyére vitték, a Vérrel Könnyező Szűzanya-kegyoltárához, végül a főoltárt is megfosztották díszeitől, Jézus elfogatására és szenvedésére emlékezve.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Horváth Gábor

Magyar Kurír