Hogyan segítheti egymást a pedagógus és a szülő? – Szakmai nap az autizmusról és az ADHD-ról

Az autizmust és az ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), e két idegrendszeri fejlődési zavart – amelyet a szakmában immár fejlődési sajátosságként határoznak meg – tette szakmai napja témájává a Nem Adom Fel Alapítvány Léleköntő Programja. Ez a két, egy kalap alá nem vehető fejlődési sajátosság ugyanis közös abban, hogy mindkettő viselkedési problémákat okoz, s mindkettőnél gyakori, hogy a gyerek egyszer az egyik, másszor a másik diagnózist kapja.

A téma súlyát mutatja, hogy az autizmus jelenlegi állás szerint a népesség több mint egy százalékát érinti, azaz minden századik ember él autizmussal Magyarországon, ami körülbelül százezer embert jelent. Az ADHD pedig az iskoláskorú gyermekek mintegy öt százalékát érinti, egy átlagos létszámú általános iskolai osztályban legalább egy gyermeket.

Másodízben szenteltek szakmai napot a témának. Két évvel ezelőtt az autizmussal élő gyerekeket nevelő családokat hívták meg, most pedig hídépítés céllal mindazokat, akik érintettek az autizmussal és ADHD-val érintett gyerekek nevelésében. A szakmai napra 100 szülő, 80 pedagógus és 60 pedagógus szülő jelentkezett.

Ez az alkalom a hídépítésről szólt – mutatta be kérdésünkre céljukat Vető Anna, a Léleköntő szakmai vezetője. „Felismertük, hogy nemcsak a szülők maradnak magukra a problémával, de az integrációban dolgozó pedagógusok is. A szülő a legjobbat akarja a gyerekének, a tanár is a legjobbat ugyanígy, de korlátozottak az eszközei” – Vető Anna szerint ez a viszonyulás tudja előremozdítani a két fél kapcsolatát.

A program előadásai, a workshopok, csoportbeszélgetések, egyéni tanácsadás keretében az ismereteket bővítették, és abban segítettek az érintetteknek, hogy mind a gyermekek, mind egymás és önmagunk értéséhez közelebb léphessenek.

Az ismeretátadást szolgálta a folyosón elhelyezett faliújság, mely az alapoktól indulva vezetett be a témába. Bemutatta a két fejlődési zavar meghatározását. E szerint az ADHD figyelemzavar, tanulási nehézség, impulzivitás, viselkedészavar vagy ezek kombinációja; hátterében egy idegfejlődési és -működési rendellenesség áll. Az állapot késő gyermekkorban válik nyilvánvalóvá, és a gyermekek egy részét az ADHD egész felnőttkorukban elkíséri. Az autizmus spektrumzavar, az idegrendszer eltérő fejlődéséből adódó állapot, amely elsősorban a kommunikáció, a társas készségek és a rugalmas viselkedés területén okoz az átlagostól eltérő fejlődést.

A nap során hat helyszínen hallgathattak a résztvevők előadásokat, folyamatosan részt vehettek egyéni tanácsadáson. A szervezők igyekeztek összegyűjteni az egész országból jó gyakorlatokat.

Nem titkolt cél volt a szemléletformálás és kapcsolatépítés. A szakmai nap lehetőséget adott, hogy a felek betekintsenek egymás nézőpontjaiba, és így keressék az összefogás lehetőségét. Ahogy fogalmaztak, „azt kell megtanulnunk, hogy új, nyitott szemmel nézzünk azokra a gyermekekre, akik valamilyen komolyabb kihívással élik a mindennapjukat, akár lehetőségként lássuk meg az ő rendkívüliségüket, mely által önmagunkért, a magunk útjáért is tenni tudunk valamit”.

A szakmai nap végén a kerekasztal-beszélgetésen Dévai Zita gyógypedagógus, Simó Judit gyermekpszichiáter, Rácz Zsuzsanna gyógypedagógus, Cseh Judit – aki maga is érintett az autizmusban, s autizmussal élő gyermeket nevel – válaszoltak a résztvevők által feltett kérdésekre, Sajgó Szabolcs SJ moderálásával.

A személyes érintettségből fakadó, a mindennapok élethelyzeteiből felmerülő kérdések mögött kirajzolódott egy általános szemlélet, amely irányadó lehet a felek közötti hídépítésben. A gyógypedagógusok és a gyermekpszichiáter egyöntetűen azt képviselték, bár a magyar pedagógiai kultúrának kevéssé része a teammunka, ez a terület elengedhetetlenül igényli azt. Az együttműködés elősegíti a rendelkezésre álló csekély erőforrás hatékonyságának növelését – véli Rácz Zsuzsa.

Cseh Judit saját tapasztalatából kiindulva nagyon fontosnak tartja a szülők bevonását, és úgy gondolja, a szülővel is kell foglalkozni, neki is szüksége van támogatásra és arra, hogy ő maga is elinduljon az önismereti úton.

A szakmai napot ökumenikus hálaadás zárta, katolikus szentmise evangélikus és református igeszolgálattal.

A szervezők önkéntesek bevonásával gyermekvigyázást biztosítottak a résztvevőknek, akiket az alapítvány gyógypedagógusai készítettek fel a feladatra. Játékok, játszó- és alvószoba állt rendelkezésükre.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír