Hozzájuk lépett, és velük tartott – Ifjúsági lelkigyakorlatot tartottak a Kaposvári Egyházmegyében

Az idei ifihétvége jelmondata: „Hozzájuk lépett, és velük tartott.” (Lk 24,15) Az emmauszi történet adta a keretét a háromnapos közös útnak.

A lelkigyakorlat péntek délután kezdődött. Éneklés és közösségépítő játékok segítették a fiatalokat, hogy ne csak testben, hanem lélekben is megérkezzenek. A hétvége témáit alapvetően egy-egy előadás, gondolatébresztő lelki program vezette be, majd ezt követően a résztvevők kiscsoportokban is megbeszélték élményeiket, véleményüket.

A hétvége folyamán az Egyhúr zenekar (Barcs), a Jézus Szíve Antióchia közösség (Nagykanizsa), valamint a donneri ificsoport tagjai teljesítettek zenei szolgálatot.

A lelkigyakorlat első napjának vendége volt Huszti Zoltán budapest-albertfalvi káplán, aki rendhagyó programmal készült. A fiataloknak lehetőségük volt kérdéseket feltenni az atyának, többek között a papi hivatásról, a művészetről, a kísértésekkel való megküzdésről és az imaélettel kapcsolatban, valamint arról, hogy miként éli meg az online evangelizációt és a tartalomgyártást a közösségi médiában. Huszti Zoli egy szemléletes hasonlatban emelte ki, hogy

a kísértésekkel és a bűnökkel való küzdelemben a rendszeres szentgyónás a legjobb fegyver.

Az este folyamán a donneri ifiközösség tagja, Szabó Csanád Isten hívásáról és az imádságról osztotta meg személyes gondolatait. Bevezetőjében arról beszélt, hogy Isten jóságára és végtelen szeretetére születik meg szívünkben a vágy, hogy mi is odaajándékozzuk neki életünket.

A lelkigyakorlat második napján Riesz Domonkos budapest-kispesti káplán tartott előadást az Istenben való elhívottságunkról. Kiemelte, hogy az Istenről való tapasztalatainknak, a saját vágyainknak és a való világ realitásának közös metszete az identitásunk mélyéről fakadó hivatásunk. Az úton való előrehaladást egy olyan túrához hasonlította, melyet járva a végső célra szegezzük tekintetünket, de közben mégis minden egyes lépést megélünk.

A délután folyamán Lőrincz Attila tett tanúságot az életében megélt krízisekről, saját nehézségeiről és istenkapcsolatáról. Megfogalmazta, hogy minden krízishelyzet egyedi és sokszor felismerhetetlen, valamint hogy

a krízisek megoldásában nagyon fontos szerepe van a közösségnek és az Istenbe vetett bizalomnak. 

A fiatalok kiscsoportokban plakátot is készítettek arról, hogy mit jelent számukra a Krisztusban való hivatás.

A szombati nap fénypontja a szentségimádással egybekötött kiengesztelődési est volt, melyet Bohár Dani és Dóri zenei szolgálata tett még meghittebbé. A nagykanizsai antióchiás közösségből Paulik Mirtill tett tanúságot arról, hogy számára mit jelent a kiengesztelődés és megbocsátás, vagyis az embertársakkal és Istennel való szeretetkapcsolat helyreállítása. A kiengesztelődés folyamatát a japán kincugi művészetéhez hasonlította:

lelkünk porcelánedényének repedéseit, töréseit Jézus képes újra összeilleszteni, gyógyítani. 

A lelkigyakorlat résztvevőinek lehetőségük volt a szentgyónás elvégzésére, illetve egymásért is imádkozhattak az Eucharisztia előtt.

Vasárnap a Szentírással kapcsolatban Gyürüsi Zsolt, a Kaposvári Egyházmegye ifjúságpasztorációs munkatársa előadását hallgathatták meg a fiatalok, majd a kiscsoportokban a bibliakörök módszerével dolgozták fel az emmauszi tanítványok történetéről szóló evangéliumi szakaszt.

A vasárnap délutáni előadás témája a küldetés volt. A jelenlévőkkel Tárnoki Bandi, a barcsi közösség (Barcsiókia) egyik tagja osztotta meg gondolatait. Felhívta a figyelmet arra, hogy kereszténységünket és hitünket elsősorban a szürke hétköznapokban kell felfedeznünk és megélnünk. Bevezetőjében lelkesítően beszélt egymás szolgálatáról és az alázatosság gyakorlásáról. Az emberi büszkeségünk miatt hajlamosak vagyunk rá, hogy ki akarjuk érdemelni azt, amit ajándékként kaptunk. Továbbá hangsúlyozta, hogy az imádságban és az Istennel való beszélgetésben ne csak a saját szándékainkra, kéréseinkre koncentráljunk – hiszen Isten nem úgy működik, mint egy kávéautomata, melybe bedobjuk a pénzt, vagyis az imádságot, és a vágyott dolog azonnal teljesül. Bízzuk magunkat Isten szerető gondoskodására, és bátran mondjuk ki, hogy „legyen meg a te akaratod!”

A lelkigyakorlat szentmisével zárult, melyet a Plébániai Unió papi közössége együtt mutatott be. Prédikációjában Kisiván Csaba rámutatott arra, hogy az Eucharisztiában mi is felismerhetjük Krisztust, akárcsak az emmauszi tanítványok, Krisztus pedig szeretne csatlakozni hozzánk és velünk haladni életünk útján.

Antal Zsolt elmondta, hogy immár második alkalommal szervezték meg ezt az ifjúsági hétvégét; a tavalyi visszajelzések nagyon pozitívak voltak. Kisiván Csaba hozzátette, hogy nagyon reményteli volt átélni ezt a három napot ennyi lelkes, hívő fiatallal. „Azt éreztem, él az Egyház” – mondta nagy örömmel. Végül Vörös Péter kiemelte azt is, hogy szép számmal voltak, akik idén újonnan csatlakoztak a lelkigyakorlathoz, olyan fiatalok is, akik még talán a keresés útján járnak. „Az evangelizáció fontos küldetésünk” – mondta.

Szöveg: Szabó Laura 

Forrás és fotó: Plébániai Unió, Kaposvár

Magyar Kurír