Kőkeresztet állítottak Mezőhegyesen

Magyarországon a középkortól kezdve állítottak kőkereszteket az útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált gyakorivá, a ma álló keresztek többsége a 19. század második feléből származik. Nagy többségüket a hívek állíttatták, az egyház felszentelte és megáldotta ezeket a kereszteket.

Mezőhegyesen a vallásos megnyilatkozás, a hagyományok előtti tisztelgés és egy új korszak kezdetének a szimbóluma a történelmi ménesudvar kapujának közelében a ménesbirtok által felállíttatott kőkereszt – emlékeztetett a történelmi előzményekre Tarkó Gábor, a ménesbirtok iskolájának igazgatója, helytörténész.

Lázár János országgyűlési képviselő, kormánybiztos beszédében úgy fogalmazott, amikor keresztet állítunk, két dolog miatt tesszük: mert kérni- és köszönnivalónk van. Mezőhegyesen rendszeresen kérnünk kell, hogy a jó Isten adjon olyan időjárást, ami lehetővé teszi a termelést, amellyel hozzájárulhatunk ennek az országnak az élelemmel való ellátásához, ami soha nem volt olyan aktuális, mint ezekben a hónapokban.

Amikor kérünk, azt is kérjük, ennek a helynek az elmúlt évszázadokbeli dicsősége világítson előre. Legyen ez egy új kezdet pillanata. És megköszönjük saját és közösségünk, országunk boldogulását.

Mielőtt megáldotta, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök úgy fogalmazott a keresztről: nagyon sok pozitív érték szimbóluma, erőt ad a küzdelemhez is. Most újabb küzdelmek vannak a világban, bennünket is érintenek. Sokan támadják, tagadják értékeinket.

Ez a kereszt arra is emlékeztessen, hogy maradjunk hűségesek keresztény értékeinkhez, védjük meg ezeket, hogy másokat is tudjunk velük gazdagítani. Az ünnepségen áldást mondtak a református és az evangélikus lelkipásztorok is.

Forrás: beol.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Imre György

Magyar Kurír