Közösségben a fenntarthatóságért – Belgiumi példák is segíthetnek az ökológiai megtérésben

Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán működő Naphimnusz műhely kurzusvezetője köszöntötte az online találkozó résztvevőit.

Bánlaki Zsanett, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságnak (MKPK CV) irodavezetője az európai püspöki konferenciák Iustitia et Pax bizottságainak Belgiumban megtartott tavaly őszi találkozójával kapcsolatban elmondta: VI. Pál pápa az 1970-es évek elején alapította meg az első Iustitia et Pax bizottságot, amelynek feladata az Egyház szociális tanításának terjesztése, az igazságosság és a béke előmozdítása a társadalom különböző rétegeiben.

Az országok bizottságainak központi tanácsa a Vatikánban az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma nevet viseli. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ezen a téren működő testülete a Caritas in Veritate Bizottság.

A bizottság az Egyház társadalmi tanításának ügyét képviseli, ennek része a teremtésvédelem, emellett a társadalmi igazságosság kérdései, a kisebbségek, az úton lévők, lakhelyüket elhagyni kényszerülők helyzete, ezért a Caritas in Veritate Bizottság három albizottságra tagolódik: a vándorlók és úton lévők bizottsága Cserháti Ferenc püspök vezetésével, a társadalmi igazságosság bizottsága Székely János püspök vezetésével és a cigánypasztorációs bizottság Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Székely János püspök vezetésével.

Bánlaki Zsanett 2019 eleje óta vezeti az MKPK Caritas in Veritate Bizottságnak irodáját. A bizottság koordinálja a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvénysorozatot, amelyen a teremtésvédelem témája is nagy hangsúlyt kap. A következő rendezvényt idén, Szegeden tartják meg.

A bizottság az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából teremtésvédelmi fakultációt szervezett a Hungexpón, melyen legalább háromezren vettek részt. A világesemény cigánypasztorációs napján másfél órás színes programot szerveztek az MKPK cigánypasztorációs intézetével közösen, valamint a tavalyi KATTÁRS részeként a Családok Jézusban Közösséggel együtt megrendezték a Margit-szigeti Családi Napot, s ebben a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület is jelentős részt vállalt.

Bánlaki Zsanett arról is beszélt, hogy az európai Iustitia et Pax bizottságok évente kétszer találkoznak, tavasszal egy szűkebb vezetői körben, ősszel nagyobb résztvevői létszámmal.

Székely János püspök meghívására az idei tavaszi találkozót hazánkban szervezik meg, s a 2022-es téma Szent Márton példája, szellemi öröksége nyomán bontakozik ki.

Az európai találkozók tematikáját a házigazda nemzet határozza meg. Tavaly októberben a belga bizottság a teremtésvédelmet, az ökológiai megtérést helyezte előtérbe. Erre utalt a négynapos találkozó címe: Belső ökológia a szociális és környezeti krízis megoldásáért. A szervezők Ferenc pápa üzenetét (a Laudato si’ kezdetű enciklika alapján) és az Európai Unió green deal (zöld megállapodás) elkötelezettségét kívánták követni ezeken a napokon, célként kitűzve a rendszerszintű változásokat környezetünk érdekében és újradefiniálva a jelenlegi fogyasztói modellt – mondta Bánlaki Zsanett.

A nemzetközi konferencián az első lépés a helyzetértékelés (to see) volt; ezt követte a megítélés, megfontolás lépése (to judge) három témában, kisebb csoportokban, interaktív előadások keretében; majd a cselekvés, a tett (act) címszó alatt a konferencia résztvevői a témához kapcsolódó, Belgiumban működő jó közösségi gyakorlatokat tekinthettek meg.

Bánlaki Zsanett ismertette a Laudato si’ kezdetű pápai enciklika alapvető megállapításait a teremtésvédelemmel és az ökológiai megtéréssel kapcsolatban, külön hangsúlyt helyezve a tetteket megelőző szemlélődésre, a figyelem gyakorlására, a teremtés csodájának befogadására.

A belgiumi konferencián Johan Verstraeten, a Leuveni Katolikus Egyetem teológusprofesszora rámutatott: az ökológiai spiritualitás alapja, hogy megváltoztatjuk azt, ahogyan a világra tekintünk. Újra kell értékelnünk a szemlélődést és a cselekvésben történő kontemplációt is.

Nagyon nehéz szemlélődővé válni abban a világban, amelyet a nyugtalanság és nyughatatlanság jellemez, mégis újra meg kell tanulni figyelni, s ehhez egy kicsit le kell lassulni, vagy időnként meg kell állni, abban a tudatban, hogy Isten jelen van és szeretettel munkálkodik mindabban, ami van.

A szemlélődés nem arra vezet tehát, hogy elszakadjunk a realitástól, és békés vizekre evezzünk. Hanem egyfajta belső békével be tudjuk fogadni azt is, ami fájdalmas, és észrevehessük azt is, ami gyönyörű. Nem közönyös, hideg magatartásra vezet, hanem együttérzésre és a cselekvő szeretet tetteire.

Bánlaki Zsanett külön kiemelte Zakkia Khattabi, a fenntartható fejlődés és zöld megállapodás EU-s miniszterének előadását, amelyben a tisztségviselő szorgalmazta, hogy az egyházak vállaljanak nagyobb elköteleződést a fenntarthatóság érdekében (ökoegyház). Kiemelte, hogy a környezet pusztítása bűn, és elmondta, hogy erről az egyházak hitelesen tehetnének erőteljesebb tanúságot.

A teremtésvédelmi műhely online találkozóján a továbbiakban szó volt a fenntarthatóság alapvető szempontjairól, amelyek öt „r” betűvel kezdődő szóval foglalhatók össze: refuse – visszautasítani (vannak dolgok, amelyekre csak nemmel lehet válaszolni a fenntarthatóság érdekében); reuse – újrahasználni, tovább használni; reduce – csökkenteni (húsfogyasztás, információfogyasztás, autóhasználat); repurpose – új célt találni a felhasználásra (egy-egy eszköz több célt szolgálhat); recycle – újrahasznosítás (a nyersanyagot bent tartani a rendszerben, hulladékok szelektív gyűjtése és kezelése).

Vannak felsorolások, amelyekben az egyik „r” a respect, vagyis a tisztelni, tiszteletben tartani kifejezést jelzi – tette hozzá Bánlaki Zsanett, aki a továbbiakban a Belgiumban működő jó közösségi, teremtésvédelmi gyakorlatokról beszélt.

Brüsszelben működik az együttérzés háza, amely egy templomban létesült; egyrészt tematikus kiállítótér, amely az együttérzésért és az igazságosságért való küzdelmet szolgálja.

A főhajó a közös imádság tere, közös jótékonysági étkezések lehetőségét biztosítja, ugyanakkor a templom menedékházként is üzemel hajléktalanok és menekültek számára. Önkéntesek csoportja segít a látogatók fogadásában – mondta el Bánlaki Zsanett.

Brüsszelben működik egy eszközkölcsönző is; a jó minőségű szerszámokat a tagok által befizetett éves díjból vásárolják meg és karbantartják. Bárki csatlakozhat tagdíj befizetésével. Önkéntesek üzemeltetik a kölcsönzőt és javítják a szerszámokat.

A Studio Globo civil szervezet az oktatás területére szakosodott. Fő célkitűzése, hogy megtanítsák a fiatalokat az elköteleződésre az emberek és bolygónk iránt, illetve arra, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és szolidáris világ kialakításához.

Székely János püspök a konferencia keretében Leuvenben meglátogatott egy farmot, amely úgy működik, hogy egy körülbelül ezerfős közösség fejenként évi 350 euró befizetésével fenntartja a farmot, és fizetést ad a gazdának, mindezért naponta részesülhet a bioterményekből, zöldségekből, gyümölcsökből. A farm a leuveni premontrei apátsági park mellett található.

Bánlaki Zsanett egy olyan hajléktalanszállót (Casa Betania) látogatott meg Liegében, ahol önkéntesek lakásotthonban élnek hajléktalanokkal együtt, így segítik őket a családi közösségbe való integrációban. A lakásotthont a lakók (önkéntesek is) havi bérleti díjából tartják fent, amely az étkezést is magába foglalja.

A Iustitia et Pax Europa konferenciája faültetéssel zárult.

A Naphimnusz teremtésvédelmi műhely online alkalmán Nobilis Márió rámutatott, e projektek nagy értéke, hogy a közösségépítést és a teremtésvédelmet egyaránt előmozdítják.

Zlinszky János ökológus (egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) kérdésére Bánlaki Zsanett elmondta, Belgiumban a Iustitia et Pax bizottság civil szervezetként működik a püspöki konferencia mellett.

Hozzátette, hogy hazánkban Székely János püspök egyházmegyei teremtésvédelmi bizottságok létrejöttét szorgalmazza. Ez utóbbiak célja az lenne, hogy a tervekből, szándékokból szervezett, konkrét cselekvés fakadjon, adott esetben akár éppen egy közösségi gazdaság létrehozása érdekében.

Körössy László

Fotó: Bánlaki Zsanett

Képrnyőfotók: Lambert Attila

Magyar Kurír