Lezárult a keszthelyi Ranolder Oktatási, Kulturális és Sportközpont tervezésére kiírt pályázat

Ranolder János egykori veszprémi püspöknek az 1882-ben induló Ranolder Intézet alapításával az volt a célja, hogy a felnövekvő nemzedékek sorsát megalapozza, segítse. Az iskola épületének alapkövét 1872-ben rakták le.

Azzal, hogy a keszthelyi önkormányzattól a műemléki védettséggel rendelkező egykori Reischl-féle sörgyár is a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonába került, Keszthely központjában, a Fő tér közvetlen közelében létrejött a környék egyik legnagyobb fejlesztési területe.

A tervpályázat kiírása arra is lehetőséget adott, hogy a lehető legtöbb olyan építészeti megoldás feltáruljon, amely egy jól működtethető komplex intézmény létrehozásához szükséges. A felhívásra végül – a kiíró Ranolder János Vagyonkezelő Igazgatóság előzetes várakozását messze meghaladó mennyiségű – összesen huszonhét pályamű érkezett be.

A pályázati kiírásban szereplő új funkciók (fedett uszoda és fedett tornacsarnok) a városi iskolák és közönség számára is hozzáférhető lesz, de legalább ennyire fontos az a Keszthelyt érintő városszerkezeti változás, amely a mostani Sörház utca parkosított kiszélesítésével, illetve a jelenleg takarásban lévő, régi sörgyári épületcsoport kiszabadításával és a sörgyár történetének feltárásával és bemutatásával történik. Az új térélmény, a zöldfelületekkel gazdagított park látványa önmagában nagy vonzerőt jelenthet a jövőben mind a keszthelyieknek, mint a városba látogató turistáknak.

A hatályos jogszabályokat szem előtt tartva a bírálóbizottság célja az értékelés során az volt, hogy a kiírásban szereplő értékelési szempontokkal összhangban kiválassza azokat a pályaműveket, amelyek a meglévő környezettel leginkább képes párbeszédet folytatni, de a műemléképületeket is tiszteletben tartó elgondolások, építészetileg is karakteres megjelenést biztosítanak, miközben a megfelelő társadalmi hasznosítás lehetőségét is magukban hordozzák. 

A nagy léptékű építészeti program komoly kihívást jelentett a pályázók számára, hiszen az adott történeti környezethez oly módon kellett hozzányúlni, hogy benne az értékes építészeti örökség is minél jobban kibontakozzon. Szintén fontos megoldandó feladat volt annak kidolgozása, hogy az ingatlant körülvevő közterület milyen módon képes kapcsolódni az új épületegyütteshez. A keszthelyi városközpont közelsége, a műemléki környezet, az elvárt funkciók összetettsége, a zöldterület megóvása, a fenntarthatósági elvárások átgondolása alapos megfontolást és óvatosságot kívánt a tervezőktől és a bírálóktól is.

A bírálóbizottság számára fontos szempont volt a helyes arányok megtalálása a funkciók összetettsége és a beépítés mértéke, illetve léptéke között. Ezeken felül a fenntarthatóság és használhatóság is fontos alapvetés volt, hogy az építészeti minőségen túl a helyi közösség is intenzív kapcsolatba kerülhessen az épületegyüttessel. A fenti célok érvényesülése érdekében a bírálóbizottság előnyösen értékelte azokat a megoldásokat, amelyek a műemléki épületrészek közösségi használatát irányozzák elő, terepbe süllyesztett tömegeket alkalmaznak, valamint intenzív zöldfelülettel csatlakoznak a közterülethez.

A beérkezett pályaművek kidolgozottságukban, építészeti megfogalmazásukban igen sokfélék voltak. A különböző építészeti és tájépítészeti felfogások magas színvonalú megoldásokat eredményeztek (a pályaművek között voltak persze olyanok is, amelyek a kisvárosi léptéket nem kellő körültekintéssel vették figyelembe, azon jelentősen túlmutató tömegeket terveztek, így a zöldterületre és a város történeti területeire negatívan reagáltak építészeti szempontból).

A benyújtott pályaművek nagy száma miatt a bírálóbizottság az értékelést több körben végezte: az előzetes egyéni véleményezést két plenáris ülés követte, így részletes és mélyreható értékelést követően született meg a döntését. A bizottság a részletes bírálat során azokat a terveket választotta ki díjazásra, illetve megvételre, amelyek a tervezési terület értékes védett épületeit megtartották, az újonnan tervezetteket pedig olyan egységes és jól működő tömbbe integrálták szervesen, amely a jelenlegi rendezetlen állapotokat megszüntetve jól kapcsolódik a belvároshoz.

A bírálóbizottság döntése alapján első díjazott lett a Kreatív Magyar Mérnök Tanácsadó Kft. pályázata.

Második díjazott a DVM Group Kft. pályázata.

A bírálóbizottság döntése alapján a harmadik díjazott a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem pályázata.

A tervpályázat eredményét a pályázatok titkosságának feloldását követően a FUGA Budapesti Építészeti Központban hirdették ki július 13-án.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír