Lovári nyelven mutatott be szentmisét Székely János Soltvadkerten

A vadkerti katolikus templom padsoraiban magyarok és cigányok egyaránt ültek. A különleges szentmisére a környező megyékből is szép számmal érkeztek; több mint kétszázan ünnepeltek együtt.

Magyarországon először Sója Miklós görögkatolikus pap tartott „cigánymiséket” Hodászon (1941 és 1981 között) – ez Európában is egyedülálló volt. A régi szokást Székely János elevenítette fel néhány évvel ezelőtt, kezdeményezésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a kontinensen először nálunk vezette be a rendszeres lovári nyelvű szentmisét.

Sokat jelent a cigányoknak, hogy anyanyelvükkel, kultúrájukkal, hagyományaikkal együtt befogadta őket az Egyház, nem kell a sarokba húzódniuk – magyarázta a püspök a vadkerti misét követő vacsorán. – Ez messze túlmutat a vallási kérdésen. A magyarországi cigányok nem ateisták, többségük otthonában szentképek vannak, gyerekeiket megkeresztelik, a temetést is pappal végeztetik. Ha eljárnak a templomba, ha tovább erősítik a hitüket, ha felismerik a gyökereik fontosságát, az élet más területein is biztosabb lábakon állhatnak, s egyfajta páncél mögé bújva védettebbek lehetnek az őket körülvevő nehézségek ellen. Örülök annak, hogy egyre többen találnak ránk, és igénylik a misézést az anyanyelvükön, aminek a felzárkóztatásban is fontos szerepe van.

Számomra nagy élmény a nyitott szívű, érzéseiket őszintén kimutató, ünnepelni tudó romák között lenni, sokat tanulok tőlük. Jó lenne, ha a társadalom is képes lenne ezt meglátni, és nem csak az életminőségüket befolyásoló negatív sorskérdések felől közelítene hozzájuk – mondta Székely János.

A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szabad Föld

Magyar Kurír