Mennyire él bennünk Isten szeretete? – Veres András a NEK hétfői napját megnyitó imádságon

Hazai – 2021. szeptember 6., hétfő | 11:22

A zsolozsma reggeli dicsérő imaórája, a laudes imádkozásával kezdődött az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) második napja szeptember 6-án, hétfőn a budapesti Hungexpón. Az imádságot Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezette. A zenei szolgálatot az Emmanuel közösség végezte.

„Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akik fölött majd a szabadság törvénye szerint ítélkeznek, mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött.” (Jak 2,12–13)

Veres András püspök Jakab apostol gondolataiból indult ki prédikációjában. Kiemelte, az irgalom Isten szeretetének sajátja. Jézus arról tanított, hogy az Atya szeretete irgalmas szeretet. Máté evangéliumában a szívtelen szolgáról szóló történet is éppen arról akar minket meggyőzni, hogy nem mondhatja magát Isten gyermekének, aki nem irgalmas. „Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?” (Mt 18,33)

Amikor Pál apostol Isten kegyelmi működéséről tanít, egyformán használja az irgalmasság, a szeretet és a jóság fogalmát. Az MKPK elnöke a rómaiaknak írt levélből idézett: „Semmibe veszed, hogy Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző? S nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni?” (Róm 2,4)

Meg kell értenünk Isten jóságát és szigorát. Szigorát a vétkesekkel szemben, és jóságát irántunk – feltéve, hogy megmaradunk a jóságban.

Mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a Jézusban megismert isteni irgalmasságot és jóságot keresztény életünk alapmagatartásává tegyük. Ha Isten szeretetében vagyunk, ha imádságos, szentségi életet élünk, akkor Isten jósága eltölti szívünket, hogy mi magunk is irgalmasok tudjunk lenni, miként a mi mennyei Atyánk irgalmas hozzánk – hangsúlyozta Veres András. – Mert az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött. Számunkra, istenhívők számára ez az út vezet az üdvösség felé.

Megértjük-e, észrevesszük-e életünkben Isten jóságát? Cselekedeteinkben láthatóvá válik-e ez a jóság? Irgalmasok vagyunk-e egymáshoz?

A püspök emlékeztetett, hogy az eucharisztikus kongresszus hétfői napja a Lélek ajándékai közül a jóságot állítja elénk. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy különbség van a Lélek ajándékai és gyümölcsei között. A lelki ajándékokban nem mindenki egyformán részesül, de mindannyian kapunk ajándékokat, amelyeknek gyümölcsöt kell teremniük életünkben. Míg az ajándék a Lélek adománya, addig a lelki gyümölcsök a Lélek bennünk munkálkodásának eredményei. A Lélek azért adja ajándékait, hogy cselekedetekre késztessen bennünket. Cselekedetekre, melyek Isten országát építik bennünk és körülöttünk is.

Jézus az őt megszólító fiatalembernek azt mondta: senki sem jó, csak az Isten. Mert ő maga a szeretet, vagyis a jóság teljessége.

Mi, emberek csak töredékesen vagyunk jók, aszerint, hogy mennyire él bennünk Isten szeretete.

Miként a szeretet, a jóság is átjárja az egész embert. A jó embernek jó barátai vannak, mert a jóság a szeretet közegében árad. Aki szívébe fogadja Isten szeretetét, abban jóság van. És az ilyen ember környezetét is átjárja a jóság. Törekedjünk Isten szeretetében, jóságában, irgalmasságában élni – biztatott Veres András a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hétfői napját megnyitó laudes imádságon.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(bh)

Kapcsolódó fotógaléria