A reformáció kezdetei Magyarországon

A konferencián a 12 egyetemről, illetve kutatóhelyről érkezett előadó harminc előadását hallgathatták meg a résztvevők. A referátumok tükrében képet kaptak a korai egyházi dokumentumok keletkezéstörténetől és kritikai vizsgálatától a középkor nagy filozófiai és egyházi alkotmánytani valamint jogi történésein át egészen a XVI. század elején bekövetkezett változásokig, a reformáció időszakáig.

Az első nap a teológia és filozófia tárgykörében zajlott. Tóth Judit Nüsszai Szent Gergely Szentírás-értelmezéséről beszélt, majd Baán István a Kálvin Institúciójában fellelhető Krüszosztomosz-idézetekről tartott előadást. A délelőtti előadók elsősorban teológiai megközelítést adtak, a korai zsinatok határozatainak ismeretében. Érdekes része volt a konferenciának Szent Ágoston és a korai reformátorok kapcsolatának megvitatása. A predesztináció tanára ugyanis sok XVI. századi protestáns szerző Szent Ágostonnál találta meg a filozófiai útmutatást.

A nap egyik legérdekesebb előadását Pesthy Monika a Zsigmond Király Főiskola tanára tartotta, aki az ókeresztény irodalom alapján a korszak színes, élettel teli Mária-képét tárta elénk. Máriával az evangélisták után az első századok apokrifjeinek szerzői is sokat foglalkoztak. Kétféle, egymástól markánsan elkülöníthető szemléletmód jellemzi az írókat. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik Máriát, mint az Üdvözítő szülőjét első helyre helyezik a teremtmények és a hívők sorában. Ilyen például Jusztinosz Éva-Mária párhuzama, vagy az apokrif-szerzők közül ennek a szellemében írt Jakab protoevangelista, Pszeudo-Máté vagy éppen a Szűz Mária elszenderüléséről értekező Pszeudo-János. A második csoport azonban inkább Mária emberi vonásaira helyezi a hangsúlyt. Joannész Krüszosztomosz egy sor, a Szentírásba a kanonizáció során be nem került szöveget ad Mária szájába, amellyel plasztikusabbá igykezett tenni az angyali üdvözlet történetét. Athanasziosz pedig drámai párbeszédet közöl, amelyet a nem kanonizált hagyomány szerint József és Mária folytattak az Egyiptomba vezető úton. Mindez fontos része volt a reformációról való tanácskozásnak, hiszen az évszázadok alatt talán egy kérdéskörről sem folytattak ádázabb vitákat a katolikus és a protestáns hitvitázók, mint Mária lényegéről, fontosságáról.

A második és harmadik nap egyháztörténettel folytatódott. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről érkezett Lupescu-Makó Mária az erdélyi kolostorok és a reformáció középkor végi viszonyát tárgyalta, míg az olomouci Palacky Egyetem cseh előadója, Antonín Kalous „Tárgyalások az utraquisták és a katolikus egyház képviselői között a reformáció hajnalán" címmel tartott előadásában a magyarországi színtéren kívül eső terület reformáció korabeli viszonyairól adott tájékoztatást.

Matykó Károly/Magyar Kurír