Szent László útján – Veres András újraszentelte a felújított győri Nagyboldogasszony-székesegyházat

Ünnepre gyűlt össze a Győri Egyházmegye és Győr városa, a papság, hívek és számos vendég. Történelmi dátum, mert a sok viszontagságot megélt épületet a hagyomány szerint annak idején szeptember 13-án szentelték fel, ezért választotta Veres András püspök, hogy a 2017 és 2023 között folyó munkálatok eredményeként megújult székesegyházat ezen a napon szentelje újra. Az egyházmegye főtemploma szembemiséző oltárt kapott, melyben elhelyezték Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéit, és megnyílt az újonnan kialakított Örökimádás kápolna is.

Veres András püspök a koncelebráló papok, a diakónus és a szolgálattevők kíséretében vonult a templom elé. A diakónus hozta Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéit, melyeket az ünnepi szertartás során az új oltárban helyeztek el. A püspök köszöntötte a népet, imára szólított fel, és maga is imát mondott, hogy a közösség „összegyűlve az oltár körül gyarapodjék az égi szeretetben”, és áldást kért mindazokra, akik biztosították a templom megszépülését.

Andorka Miklós, a Győri Egyházmegye főépítésze átadta Veres Andrásnak a templom kulcsát, melyet a főpásztor megáldott, és továbbadta Böcskei Győző plébánosnak, kérve, hogy nyissa ki az épület kapuját.

„Lépjünk be hálaadással, és énekelve magasztaljuk az Urat.” Megszólalt az orgona, és bevonult a kereszttel az élen az asszisztencia, köztük a papnövendékek, az egyházmegye papsága, a diakónus és a megyéspüspök.

A víz megáldásával, a templom falainak és az oltár meghintésével megkezdődött a templom újraszentelésének szertartása.

Homíliájában Veres András a templom, kiemelten a székesegyház jelentőségéről, a hívő embernek az Egyház életében betöltött szerepéről beszélt. Felolvasta a bencés diákként használt hittankönyvében olvasott Plutarkhosz-idézetet. A görög bölcs gondolata megerősítette, és a mondatot örökre megőrizte: „Találhatsz városokat bástyák nélkül, írástudás nélkül, királyok nélkül, paloták nélkül, de várost Isten szentélye, ima és áldozat nélkül még senki nem látott, és nem is fog.”

A történelem igazolja a bölcset. Ma, éljen bárhol az ember, vágyát, hogy „kiszakítson az életteréből egy helyet, amelyet teljesen Istennek szentel, Istennek adja át ott magát”, senki nem vonhatja kétségbe – mondta a győri megyéspüspök. 

A zsidók számára a templom nemcsak az áldozatbemutatás helye volt, hanem viszonyítási alap is. A keresztény embereknek pedig a legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.

A székesegyház, a püspöki széktemplom az Egyház tudásában, életében meghatározó szereppel bír. Ahogy Antiochiai Szent Ignác írja: ahol a püspök megjelenik, ott legyen a sokaság, hasonlóan ahhoz, hogy ahol Jézus Krisztus van, ott van a katolikus, az egyetemes Egyház. A székesegyház jelzi, hogy az adott területen az Egyház szervezetten működik, és kifejezi a Rómával való közösséget, hiszen a pápa által kinevezett püspök székhelye. Szépen mutatja ezt, hogy a kupolában az egyik oldalon a római Szent Péter-bazilika ábrázolása látható, a másik oldalon pedig az egyházmegye székesegyházáé.

A székesegyház az adott vidék önkifejeződése is, jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg, hogyan díszítik a templomot – mondta Veres András. „Mi, győriek szeretjük a templomunkat, büszkék vagyunk arra, hogy itt van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, a lovagkirály, Szent László hermája és az 1945-ben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is.”

A főpásztor kifejezte, hogy mindannyian azt szeretnék, ha a betérők, hívők és nem hívők egyaránt megtalálnák itt az imádság helyét, megélnék az Istennel való közösséget.

Veres András végül köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, mely hathatós segítség nélkül a felújítás elképzelhetetlen lett volna. „Hiszem – fogalmazott a főpásztor –, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokló magyarországi híveket támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.”

A szertartás a Mindenszentek litániájával folytatódott.

Ezt követően elhelyezték az oltárban az ereklyéket. A győri megyéspüspök az oltárnál állva mondta el a felszentelő imát, majd megkente olajjal az oltárt.

Ezután következett a templom falainak megkenése és a tizenkét gyertya elhelyezése.

Tömjénezéssel folytatódott a szertartás, először az oltárnál, majd a templom és a hívek tömjénnel való megáldása következett, végül felgyúltak a fények az oltáron és a templomban is, és folytatódott a szertartás az eucharisztia liturgiájával.

A szentmisét követően Veres András püspök vezetésével átvitték az Oltáriszentséget az Örökimádás kápolnába.

Püspöki áldással ért véget a szertartás.

A szentmisén koncelebrált az egyházmegye papsága, köztük Pápai Lajos emeritus győri megyéspüspök; Reisner Ferenc általános püspöki helynök; Kálmán Imre püspöki irodaigazgató; Böcskei Győző, a székesegyház plébánosa; Sárai-Szabó Kelemen OSB, a Szent Mór Bencés Perjelség perjele; Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára és Németh Gábor, az MKPK irodaigazgatója.

Az evangélikus testvéregyházat Szemerei János püspök képviselte.

A szertartáson jelen volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár; Dézsi Csaba András, Győr polgármestere; Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke; Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal vezetője; Kara Ákos országgyűlési képviselő; Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő; Andorka Miklós, a Győri Egyházmegye főépítésze; Pásztor Edina, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője; Fekete Dávid, a győri önkormányzat képviselője.

A szentmise lélekemelő zenei szolgálatát Ruppert István kántor-karnagy és Horváth Csaba diakónus meghívására a győri templomok kórusai, énekes hívei látták el. A 35 fős egyesített kórus többek között a Missa de Angelis gregorián latin ordinárium tételeit, Menegali Jesu Salvator Mundi, Halmos László Minden földek, Marco Frisina Anima Christi, Varga László Hol szeretet és egyetértés című kórusműveit énekelte. A hangszeres művek közül Charpentier Te Deuma trombitán, Johann Sebastian Bach Air című műve hegedűn csendült fel a liturgia keretében.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír