A történelmi egyházak püspökei a verőcei „Kárpát-Haza Templomáról”

A magyar összetartozás ügyét – különösen a trianoni trauma tudatában – rendkívül fontosnak tartjuk, és a magunk részéről folyamatosan meg is teszünk mindent a közösség megéléséért és a sebek gyógyításáért. Azt a tényt örömmel üdvözöljük, hogy Verőcén létrejött egy emlékhely, és elismeréssel adózunk sokak áldozatvállalása előtt. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el súlyos fenntartásainkat az épület szimbolikájával illetve a benne tervezett programokkal kapcsolatban. Keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok.

Bár nemzetünk múltjának részét képezi ez a gondolatvilág, mindez még a kereszténység előtti hitvilághoz tartozik, s nem egyeztethető össze Krisztus-hitünkkel. Már korábban is többször felemeltük szavunkat a sajnálatos módon elburjánzó újpogány jelenségekkel szemben, amelyek gyakran híveinket is összezavarják. A verőcei „Kárpát-Haza Templomát” így a magunk részéről csak emlékhelynek tudjuk tekinteni, semmiképp sem keresztény templomnak. Ezért legnagyobb sajnálatunkra az avatáson nem tudunk részt venni.

Beer Miklós római katolikus megyéspüspök
Szabó István  református püspök
Fabiny Tamás evangélikus püspök

                                                                  * * *

A „Kárpát Haza Temploma” a „kegyhely” honlapja szerint Bethlen Farkas, Verőce polgármestere ötletéből épül a Julianus Barát Alapítvány segítségével a Lósi-völgyben. A honlap szerint „az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üveg-ablaksor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban, az álmában égbe emelt Emese, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak.” A templomot annak honlapja szerint pénteken, június 4-én „szentelik fel”.

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára csütörtöki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a történelmi felekezetek olyan épületet tekintenek templomnak, amelyet ilyen célra püspökük felszentel, megáld. Ezért a „Kárpát Haza Temploma” számukra nem a szó szoros, keresztény értelmében vett templom.

Magyar Kurír