„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel

Nevéhez fűződik a vatikáni Apostoli Palota Redemptoris Mater-kápolnájának faldíszítése, amely a 2000-es jubileumi évre készült el, Szent II. János Pál megbízásából. Másik fontos alkotása a San Giovanni Rotondóban épült új templom mozaikdíszítése, amelynek egyik jelenete Szent Pio atya bilokációja Mindszenty bíboros börtönében. XVI. Benedek pápa 2009. június 21-én áldotta meg az új templom mozaikjait.

Ezen eseményt követően P. Rupnik a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmagyarázta, hogy a 150 hitelesített bilokáció közül Pio atyának miért éppen Mindszenty bíborosnál tett látogatását választotta ki. A beszélgetést a következő kívánsággal zárta: „Nagyon örülnék, ha Magyarországon is alkothatnék, mert sokszor átutazom az országon, és nagyon otthonosan érzem magam”.

Most végre teljesült a közös kívánság: elkészült a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely oltárát díszítő mozaikkompozíció, amelyet a szlovén jezsuita művész az elmúlt napokban állított fel munkatársaival együtt.A Vatikáni Rádió hallgatóit a helyszínről tájékoztatta az eseményről: „Nagyon örülök, hogy hazátok területén dolgozhatom, és különösen ezen a kegyhelyen, amely valóban rendkívüli, mert gyakorlatilag egy szabadtéri templom, egy nyitott bazilika apszisát és presbitériumát készítjük el. Így a természet a templom részét alkotja − hajója földből van, a teremtett világ része. Csodálatos dolog, mert szabadtéri. Ami az ikonográfiát illeti, magától értetődő, hogy mivel Mária-kegyhelyről van szó, a presbitérium egyfajta filmszalag − a modern időkben használhatjuk ezt a kifejezést, amit a középkorban triptichonnak neveztek az oltárokon. Egy hármas Mária-oltárról van szó, amely a következő jeleneteket ábrázolja: Angyali üdvözlet, Születés és Elszenderedés.

A második képen Mária a gyermek Jézust papi liturgikus öltözetben helyezi el. A gyermek Jézus kereszt alakban fekszik, stólával, mert már a húsvéti Krisztus, aki keresztáldozatával egyesíti az emberiséget az Atyával. Jobb keze olyan, mintha keresztre volna feszítve, bal kezével az elszenderedésre, a harmadik képre mutat, ahol Isten Anyja az ágyon nyugszik, miközben a Fiú a központi alak, karjába veszi Mária örök életét. Ez egyfajta csere: te testi életet adtál nekem, én pedig neked adom a Lélek életét, az örök életet.

Fönt az apszisban látható Mária megkoronázása, ami a Mária-ábrázolás utolsó mozzanata, de egyben elővételezése mindannak, ami a megkereszteltek zarándokútja és hivatása. Mivel Mária az Egyház előképe, aki részesedik Fia dicsőségében. Ahol a Fő van, ott van az Egyház teste is.

Azután láthatjuk a jelentős szentek ábrázolását is: István, felesége, Imre, László és hét ferences vértanú − akik a közelmúlt, a XX. század vértanúi, még nem szentek, nem zárult le boldoggá avatási folyamatuk, de már a mennyei Jeruzsálemben ábrázoltuk őket, természetesen glória nélkül, azonban átöleli őket a soha véget nem érő Nap ragyogása.

Nagyon érdekes, hogy ebben az aranyban, amely a soha le nem nyugvó Nap fénye, láthatók vértanúságuk eszközei is, mivel azok is színüket változtatták. Mindaz, amit szeretetből szenvedtek el, a halálból átment az életre. A szent a gonoszt, az emberi kegyetlenséget is át tudja alakítani, mert része Krisztus Testének. A Krisztushoz tartozóktól nem veszik el az életet, mert ők felajánlják azt.

Jelentőségteljes, hogy ezek a szentek győzedelmeskednek az apszisban, a mennyei Jeruzsálem arany terén, nem evilági értelemben, hanem úgy, ahogy a Krisztus kezében látható evangéliumos könyv felirata is jelzi: a szeretet megmarad. A szeretet örökké tart. Ebből a világból a dicsőségre való átmenet egyetlen útja, ha magába olvaszt bennünket a szeretet − fogalmazott Marko Rupnik SJ.

Máriáról, a Magyarok Nagyasszonyáról a következőket mondta: látható a jelenet, amint István király felkínálja a híres koronát a Szűznek. A királyi család más tagjai, Gizella és a többiek korona nélkül vannak, mert ez a Szűz, vagyis az Egyház megkoronázása. Nem lesz más hatalom. Az Írások szerint a 24 vén koronáját az egyetlen uralkodó lába elé vetette.

Mária valódi királynő, de nem evilági értelemben, hanem Fia országában. Szelíd asszony. Remélem, hogy sikerült arcán megjeleníteni a gyengédséget, jóságot, az anyaságot. Mária a beteljesedett szeretet királynője. Nagyon szeretném, ha a magyarok, akik ide zarándokolnak, Mária arcát szemlélve megtapasztalnák, hogy Isten nagyon szereti ezt a népet, és szüntelenül küldi kegyelmét, hogy meggyőzze őket iránta való szeretetéről.

Szeretném, ha erről a kegyhelyről kis világossággal a szívükben jobb, irgalmasabb emberekként térnének haza, mert a Királynő védelmezi őket. Isten áldja a magyar népet! – hangzott el a szlovén mozaikművésszel készített interjúban.

Magyar Kurír