„Jézus volt, aki megtanította a világot szeretni” – A temesvári Notre Dame zárdatemplom búcsúünnepe

A szentmise zenei szolgálatát Alberta Claudia Kovacs temesvár-újkissodai orgonista, az újkissodai és a józsefvárosi templomi énekkar tagjai, valamint Leonard Agigheoleanu (hegedű) végezte.

„El is mentek a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.” (Jn 19,32–34) A Jézus Szentséges Szíve ünnepén felolvasott evangéliumi szakasz visszavisz minket a Golgotára, Megváltónk keresztre feszítéséhez. A 19. században IX. Pius pápa bevezette és az egész Egyházra kiterjesztette Jézus Szentséges Szíve ünnepét, amit a pünkösd utáni harmadik péntekre tűzött ki. Utóda, XIII. Leó pápa 1899. június 11-én ünnepélyesen Jézus Szentséges Szívének ajánlotta fel az egész emberiséget.

Ez a nap a temesvári Notre Dame zárdatemplom, amely jelenleg a bolgár személyi plébánia temploma, egyúttal a temesvár-erzsébetvárosi templom búcsúünnepe is.

Homíliájában Simon Ciubotaru plébános kiemelte: a szív az emberi személyiség központja. A legkülönbözőbb érzések „otthona”, de különösen a szereteté. Jézus Szíve melegséggel teli, gyengéd, érzékeny. Jézus volt, aki megtanította a világot szeretni.

A szentmise végén Szilvágyi Zsolt püspöki helynök megköszönte Simon Ciubotaru temesvár-szabadfalui plébánosnak, a jelen lévő lelkipásztoroknak, a Boldogasszony Iskolanővérek tagjainak és a híveknek, hogy együtt ünnepelték a templombúcsút.

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír