A Mátyás-templom történetéről nyílt kiállítás a budai Várban – KÉPGALÉRIÁVAL

Hazai – 2015. április 15., szerda | 18:28

„Mátyás-templom – A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai” címmel április 15-én kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában és a Mátyás-templomban. A Vármúzeum barokk csarnokában tartott ünnepélyes megnyitón Erdő Péter bíboros méltatta a tárlatot.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában és a Mátyás-templomban 2015 tavaszán – a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva – nagyszabású, kettős időszaki kiállítás keretében mutatják be a budavári Nagyboldogasszony-templom (ismertebb nevén Mátyás-templom) történetét.

Erdő Péter bíboros a megnyitón elmondott beszédében méltatta a páratlan alapossággal összeválogatott kiállítást, amelynek darabjait az itt élők hitvallása és gondoskodása mentette meg az utókornak. Az aprólékos gonddal készített tárgyak megannyi viszontagságot átélve a templom és a plébánia falai közt maradhattak, illetve visszakerülhettek oda. „Az egyedülállóan gazdag anyag tanúságot tesz arról, hogy egy ország az évszázadok alatt milyen sokszínű nemzeti értéket és kulturális gazdagságot tud egybegyűjteni. A múlt gyökerei emlékeztetnek bennünket arra, hogy ezt az örökséget meg is kell őriznünk és tovább is kell adnunk az eljövendő nemzedékeknek” – figyelmeztetett a bíboros. Kiemelte, hogy a kiállítás most először mutatja be ilyen egységben és teljességben a Mátyás-templom gazdag történelmét. Méltatta a tárlat katalógusát is, amelyet nem csupán a Mátyás-templom tárgyi értékeit kutatók forgathatnak haszonnal, hanem mindazok, akik a nemzeti kultúra iránt érdeklődnek.


A bíboros felidézte, hogy amikor a belgrádi apostoli kormányzó helynöke, egy boszniai ferences atya 1671-ben kánoni látogatást végzett Pesten és Budán, azt állapította meg, hogy Pesten működik ugyan egy katolikus kápolna, ahol két délszláv ferences mondja a szentmisét, de a városban katolikusok már nincsenek. Budán viszont él néhány katolikus család, de nekik nincs templomuk, ezért vasárnaponként a pontonhídon át járnak Pestre a szentmisére. „Innen volt szép újjászületni. Ezért gondolnak ma is megrendüléssel 1686-ra, Buda török alóli felszabadulására. Ez tette lehetővé, hogy itt újra kereszténység és Magyarország legyen. A kortársak ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonya közbenjárásának tulajdonították. Ő volt és ő ma is a Mátyás-templom és egész országunk védőszentje. Neki legyen köszönet a megmaradásért!” – hangsúlyozta Erdő Péter.


A főváros képviseletében Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntötte a vendégeket és méltatta a tárlatot. Beszédében kiemelte, hogy a Mátyás-templom nemcsak a világörökség része és jelentős műemlék, hanem a nemzeti egység jelképe is, történelmi összekötő kapocs. Maga a kiállítás is az egyház, az állam és a főváros együttműködésének eredménye, a kiállított tárgyak nemzeti örökségünk hű tükrei. A főpolgármester-helyettes Márai Sándor szavaival mondott köszönetet a kiállítás létrehozóinak: „Sokkal nehezebb megőrizni valamit, mint szerezni vagy elpusztítani.”

Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus megnyitóbeszédében felidézte a templom koronként változó funkcióit, felsorolt néhányat a múltját övező legendák közül. „Amíg a legendák élnek, él a hagyomány is, de tartsuk mindig szem előtt a hagyomány sokrétűségét is” – figyelmeztetett. Méltatta a sokak tapasztalatát összefoglaló tárlatot és a példaértékű, a legújabb kutatásokra épülő katalógust.


Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója név szerint köszönetet mondott a kiállítás létrehozóinak. Külön kiemelte a 3D-s interaktív digitális modellt és a kiállítás szenzációjának számító makettet, amelyet Schulek Frigyes készített gipszből. A második világháború alatt megsérült makettet többéves munkával állították helyre, és a barokk csarnokban állították ki. A főigazgató a tárlat katalógusáról elmondta: 68 szerző műve, 776 oldalon mutatja be a kiállított értékeket.


Az ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, Forrai Tamás, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának provinciálisa és Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere.

A rendezvényen közreműködött a Mátyás-templom Ének- és Zenekara, amelyet Tardy László karnagy vezényelt, s amely a kiállítás megnyitása alkalmából április 15-én este a Mátyás-templomban ünnepi hangversenyt ad.

A „Mátyás-templom – A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai” című kiállítás 2015. október 18-áig látogatható.


A Mátyás-templom a világörökség része, amely koronázótemplomként, az állami reprezentáció helyszíneként a magyar történelemben, plébániatemplomként pedig Buda várostörténetében is kiemelkedő szerepet játszott.


A 13. század közepén kezdték építeni, a 15. századra fővárossá lett Buda főplébánia-temploma lett, királyaink koronázásának és házasságkötéseinek is színhelyéül szolgált. A török megszállás alatt az épületet dzsámivá alakították. A visszafoglalás után a plébánia katolikus hitéletét a jezsuiták élesztették újjá. A templom országos rangját 1867-ben I. Ferenc József koronázásával, majd Schulek Frigyes helyreállító munkája nyomán nyerte vissza. Ezzel egy időben városépítészetileg kiemelt hellyé vált környezetének rendezésével, a Halászbástya megépítésével és a Szent István-szobor felállításával. Itt hangzott fel először Liszt Ferenc koronázási miséje, és itt koronázták meg közel száz éve IV. (Boldog) Károlyt, az utolsó magyar királyt.

A kiállítás anyagának egy részét a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeinek műtárgyai adják. A múzeum őrzi a templomból származó középkori kőfaragványok többségét, az új régészeti leleteket, továbbá mintegy 4 700 építészeti tervet a Schulek Frigyes-féle 19. századi nagy helyreállítás idejéből, sok régi fényképet és írásos archív anyagot.

A kiállítás társrendezőjeként működik közre a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia, bemutatják a gyűjteményükben őrzött, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen műtárgyakat (ötvöstárgyakat, miseruhákat, berendezési tárgyakat) is. A templom eddig feltáratlan, barokk korszakát a 19. században eltávolított berendezés néhány oltárképével, liturgikus felszerelésével jelenítik meg. A kiállítás kitér a tavaly befejeződött műemléki rekonstrukció ismertetésére is.

Fotó: Thaler Tamás

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria