A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus logójának alkotója: Lampert János grafikusművész

2017. július 18. kedd 19:51

Megkezdődött az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus első előkészületi éve. Június 5-én nyilvánosságra hozták a rendezvény logópályázatának eredményét. Gőbel Ágoston interjút készített a nyertes logó 78 éves alkotójával. Erről a beszélgetésről készítettünk összefoglalót.

Gőbel Ágoston huszonegyedik kerületi otthonában kereste fel Lampert Jánost és feleségét, Gizellát, akivel ötvennégy éve élnek boldog házasságban. A logó születéséről folytatott beszélgetés elején a művész elmondta: mindkét fia grafikus, egyik unokája a fotóművészet területén alkot. A logó is családi koprodukció eredménye: ő megrajzolta, fiai a digitalizálásban segédkeztek.

Az 1939-ben született Lampert János gyerekként többnyire azzal foglalta el magát, hogy a szomszédjaikról készített portrékat – tízéves koráig ez volt mindennapjainak egyik meghatározó tevékenysége. Festőművésznek készült; később a papi hivatás vonzotta, ezért is jelentkezett a pesti piarista gimnáziumba. A gimnázium négy éve után ismét a festészet került érdeklődése középpontjába, azonban az ötvenes évek végén rossz ajánlólevél volt a piarista neveltetés, különösen, mivel az ’56-os forradalomban is részt vett. A Képzőművészeti Egyetemre jelentkezett, de elutasították. Ebben az időszakban sokat segítettek a piarista kapcsolatok. Vízvári László atya nemcsak a „Vizes” tanár úr becenevet érdemelte ki; ő volt a „bábtáncoltató piarista” is. Hozzá jártak Gizellával bábjátékos alkalmakra. László atyával nagyon jó viszonyban voltak; ő eskette őket. Ezek a bábos kurzusok sokat segítettek a kézügyesség, a kreativitás fejlesztésében. János folyamatosan képezte magát, és amikor csak lehetett, illusztrációkat, grafikákat készített. A sorkatonai szolgálat után továbbképzésen vett részt, szakmai zsűri által elfogadott tervezőgrafikai munkákat készített. 1973-ban felvették a Magyar Művészeti Alap tagjai közé, azóta szabadfoglalkozású grafikusművészként tevékenykedik. Negyven évig bérelt műtermet a belvárosi Petőfi Sándor utcában.

Lampert János kedvenc műfaja az embléma. Sok vállalatnak, közösségnek készített emblémát, illusztrációt, arculatot, plakátot. Az ő munkája a számos kiadást megért Hitünk és életünk (1974) című hittankönyvnek, a hazai hitoktatás egyik alapművének grafikai megjelenése. Egyetlen egyházi felkérést sem utasított vissza, mindig vállalta nevét a kiadványokon. A rendszerváltás után valamelyest javult a helyzete, végre bemutatkozhatott az országos grafikai biennálén. 1994-ben két emblémáját is kiállították.

„Az egyvonalas technikát kedvelem. Fontos a folyamatosság!” – hangsúlyozza. A logóval kapcsolatban munkaasztala mellett állva magyarázza, mennyire nem volt egyszerű megfelelni a pályázati követelményeknek. „Hét verziót készítettem, az utolsóval már elégedett voltam, így azt adtuk be. A logóban az ostya és a kehely szimbolizálja az Oltáriszentséget. A használt színekben – piros, arany(sárga), égszínkék – a Szentháromság köszön vissza. Természetesen Magyarország nemzeti színei is megjelennek, utalva Budapestre, ami 2020-ban otthont ad a kongresszusnak.”

„Lehet, hogy ez most egy újrakezdés...” – fogalmazott Lampert János, akit láthatóan új erővel töltött el, hogy megnyerte a pályázatot, és hálás azoknak, akik felhívták a figyelmét a lehetőségre.

Forrás: NEK 2020/Gőbel Ágoston

Fotó: NEK 2020

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
fiatalok-zarandoklata-auschwitzban-valamennyien-lehetunk-beke-kezmuvesei
Fiatalok zarándoklata Auschwitzban: „Valamennyien lehetünk a béke kézművesei”

Szeptember 23-án ért véget a krakkó-auschwitzi találkozó, amelyre a Szent Egyed közösség ötszáz fiatalt hívott Kelet-Közép Európából: meghallgatták egy túlélő tanúságtételét, ellátogattak az emlékhelyekre, és együtt gondolkodtak arról, hogyan tudnak fiatalként egy erőszak nélküli világot építeni.

19:15
bucsut-es-szuletesnapot-unnepeltek-kelenfoldi-szent-gellert-plebanian
Búcsút és születésnapot ünnepeltek a kelenföldi Szent Gellért-plébánián

Huszonöt évvel ezelőtt, 1992-ben mutatták be az első szentmisét a kelenföldi Szent Gellért-templomban. Az évforduló és Szent Gellért ünnepe alkalmából szeptember 24-én búcsúi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

18:38