A remény napja – Fábry Kornél mutatott be szentmisét Szabadkán Nagyboldogasszony ünnepén

A szabadkai székesegyházban már hagyomány, hogy az augusztus 20-át megelőző szombaton emlékeznek meg államalapító királyunkról. Mivel ez a nap idén éppen Nagyboldogasszony ünnepére esett, a hívők kettős ünnepet ülhettek a püspöki szentmise alkalmával.

A liturgia elején Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök üdvözölte a vendég püspököt, és megköszönte, hogy eleget tett a meghívásnak. Köszöntötte továbbá a paptestvéreket, a közélet és a kulturális élet jeles képviselőit, a népviseletbe öltözött fiatalokat, a cserkészeket, a Szent György Lovagrend tagjait, valamint a nagy számban összegyűlt híveket.

Prédikációját Fábry Kornél püspök az ünnep jelentőségének magyarázatával kezdte, majd Szűz Máriát és Szent Istvánt állította példaképül.

Mint fogalmazott:

a mai nap a remény napja. Hiszen a Szűzanya kimondta az ő igenjét, és egész életében Isten akaratát követve élt. Élete végén pedig Isten megdicsőítette, és testestül-lelkestül felvette a mennybe.

A prédikáció központi gondolatait a püspök Szabadka város nevének betűihez kötötte:

Sz – szívből: nekünk is arra kell törekednünk, hogy Mária tisztelete ne csupán egy külső vallásos gyakorlat legyen, hanem szívünk őszinte szeretetéből fakadjon.

A – alázattal: az alázat nem más, mint a valósággal való harmónia. Amikor tisztában vagyunk azzal, milyen erényeink vannak, melyek a pozitívumaink, az értékeink, de azt is tudjuk, hol vannak a hiányosságaink. És mindezzel együtt szolgáljuk Istent.

B – bizalommal: a hit és a bizalom nagyon szorosan összetartozik. Amikor azt mondom: Hiszek az egy Istenben, akkor azt is kimondom: Bízom az egy Istenben.

A – akarva: minden nemzedéknek újra és újra tudatosan igent kell mondania Istenre.

D – dicsőítve Istent: szükség van ránk. Szükség van arra, hogy jellé váljunk a többiek számára, hogy amikor látják az életünket, Isten dicsőségét lássák a tetteinkben.

A szentbeszéd végén így összegezte gondolatait a vendég püspök: 

az igazi szabadság, amelyet Szűz Mária és Szent István is megéltek, és amelyre mi is meghívást kaptunk, akkor valósul meg az életünkben, ha szívből, alázattal, bizalommal, akarva és Istent dicsőítve követjük Jézus Krisztust.

És hiszem, hogy ha így teszünk, az ő jelenléte átformálhatja életünket, és ezáltal az egész társadalmat, amelyben élünk.

A szentmise alatt a zenei szolgálatot a ProMusica Kamarakórus látta el, Csikós Krisztina karnagy vezetésével.

Az ünnepi szentmise végén Fábry Kornél püspök megköszönte, hogy jelen lehetett ezen a szép és emlékezetes eseményen. Az áldás után felcsendült a magyar nemzeti himnusz.

Forrás: Szabadkai Egyházmegye

Fotó: Pannon RTV, dr. Juhász Bálint Facebook-oldala

Magyar Kurír