Paolo De Angelis tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem. A világ legnagyobb katolikus temploma elsősorban kőből és más, sűrített építőanyagokból épült. Ennek ellenére a tűzeset nem számít teljesen kizárhatónak, ezért a bazilika egészét füst- és tűzjelző szenzorok ellenőrzik. Az érzékelőket a Vatikánvárosi Állam területén található tűzoltó-parancsnokságról tartják megfigyelés alatt napi 24 órában.
A 0,44 négyzetkilométer területű városállam egészét a 34 fős vatikáni tűzoltócsapat felügyeli: a Szent Péter tértől az apostoli palotákon, a vatikáni könyvtáron és múzeumokon át a hivatali épületekig. A tűzoltóparancsnok beszámolója szerint a Vatikán területén ötezer tűzoltókészülék működtethető: a tűzvédelmi megoldások között szerepel a vízzel, habbal és gázzal való oltás lehetősége is. Paolo De Angelis hozzátette, hogy a rendelkezésükre álló tömlők összhossza eléri a 30 kilométert.
A vatikáni tűzoltók hatáskörébe tartozik az olasz főváros többi nagy bazilikája: a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore-, a Falakon kívüli Szent Pál- és a Santa Croce in Gerusalemme-bazilika is. Hiába találhatók a pápai államon kívül, ezek a bazilikák vatikáni felségterületnek számítanak.
Paolo De Angelis hangsúlyozta, hogy a római bazilikák építéséhez általában kevés fát használtak. Ahol mégis faszerkezetet emeltek a templomhajók fölé, ott a fát tűzálló anyagokkal kezelik, és számtalan érzékelőt szereltek fel a biztosításukra.
A vatikáni tűzoltók hat járművel dolgoznak a Vatikán és Róma területén, köztük egy tűzoltási feladatokra átalakított, rendkívüli terepen alkalmazható quad is van, amellyel a szűkebb római utcákba tudnak mozogni.
* * *
A párizsi Notre-Dame-ot pusztító tűz a velencei La Fenice színház pusztulását idézte fel az olaszok számára. A restaurálás alatt álló opera épülete 1996 januárjában, több mint tíz órán át pusztító tűzben égett le. Azóta újjáépítették, 2003-ban nyitotta meg újra kapuit.
Tűz pusztította el 1997 áprilisában Torinóban azt a kápolnát is, ahol a Krisztus halotti lepleként ismert torinói leplet őrizték. A relikviát tűzálló üveg védte, ugyanakkor az ereklyetartót nem tudták kivinni a kápolnából a lángok közül, ezért a torinói tűzoltóparancsnok úgy döntött, hogy egy négykilós kalapáccsal széttöri a leplet fedő kristályüveget. Így mentették meg a leplet.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipédia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria