A szertartáson a katonai ordinárius hangsúlyozta: a Krisztussal való személyes kapcsolat, a mindennapokban megélt hit és a belső szabadság ad célt az ember életének.
Berta Tibor püspök felidézte: Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2-i ünnepe Jézus jeruzsálemi templomi bemutatásának állít emléket, amikor Szűz Mária negyven nappal fia születése után – a Tóra előírása szerint – elvitte őt a templomba, hogy mint az anyaméhet először megnyitó újszülöttet kiváltsa. A Lukács szerinti evangéliumból ismert történetben az „igaz és istenfélő” Simeon és Anna próféta asszony felismerte a Kisded Jézusban az „Úr Felkentjét”, akit Simeon a nemzetek világosságának és Izrael népe dicsőségének nevezett. A gyertyaszentelés szimbolikája – a világosság és a fény – Jézus Krisztusra, a „világ világosságára” mutat, akinek követése nem csupán ünnepi alkalmakhoz kötődik.
Berta Tibor hangsúlyozta: a kereszténység lényege az Istennel való élő kapcsolat, amelynek mércéje nem tisztségből vagy az életállapotból következik, hanem a Jézus Krisztussal való találkozásból. Mint mondta, a hit nem korlátozódhat a templomi jelenlétre, hanem a munkahelyi, családi és emberi kapcsolatokban is meg kell jelennie. A gyertyáról szólva kiemelte: nem magának a tárgynak van jelentősége, hanem annak a fénynek, amelyet jelképez. „Ezt a világosságot, a Jézus Krisztussal való kapcsolat fényét kell megjeleníteni szavainkban és tetteinkben azok között, akikkel együtt élünk, szolgálunk és dolgozunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mai világ bizonytalanságai közepette is feladata van az embernek saját környezetében.
Berta Tibor püspök szerint a keresztény értelemben vett szabadság nem külső körülményektől függ, hanem belső döntés kérdése. A világ szigorú törvényszerűségek szerint működik, ahol egyedül az ember tud élni valódi szabadságban, s eldöntheti, hogy miként él a másik emberhez és Istenhez fűződő kapcsolataiban – mondta.
A katonai-egyházi esemény a Szent Balázs 3–4. században élt vértanú püspök másnapi ünnepéhez kapcsolódó balázsáldással zárult, amelynek során a hívek a Katolikus Egyház hagyománya szerint a torokbetegségektől és más bajoktól kérnek oltalmat és áldást.
Szöveg és fotó: Navarrai Mészáros Márton
Forrás: HM/Katolikus Tábori Püspökség
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria







