„Kicsi, de annál nagyobb jelentőségű ünnepre gyűltünk össze e nagy múltú görögkatolikus községben, a szerzetesnővérek imádságának árnyékában” – mondta a szentelésen Kocsis Fülöp.
Hogy a lelkigyakorlatos ház szerepét bemutassa, a főpásztor két szentírási történetet állított párhuzamba. Lukács evangéliumának részletére utalva kifejtette: Zakeus mindent megtesz azért, hogy Jézust láthassa, Jézus megszólítja őt, és betér házába. A bizánci liturgiában házszentelésen ezt az evangéliumot olvasva imádkoznak, és kérik az Urat, hogy lépjen be ebbe a házba.
Az emmauszi tanítványok történetében Jézus a tanítványok hívására lép be házukba: „Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van.« Betért hát, és velük maradt.” Kocsis Fülöp kifejtette: reméli, hogy ez a ház is „emmauszi ház” lesz, ahova Istent kereső szívvel jönnek az emberek, és ahová betér Jézus, ahol lehet vele találkozni, ahol életek fordulnak meg, és hogy akik innen hazatérnek, misszionáriusokká lesznek.
Orosz Atanáz püspök a Szentlélekről nevezte el az új lelkigyakorlatos házat.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria