Akik segítenek élni – Átadták az oktató-nevelő munkát elismerő Kunszt József-díjat Kalocsán

Hazai – 2024. május 21., kedd | 14:08

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a 2001-ben alapított Kunszt József-díjjal tiszteleg a munkájukat kiválóan végző pedagógusok előtt. Az elismeréseket május 15-én a díjalapító főpásztor, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Felföldi László pécsi megyéspüspök adta át Kalocsán, az Astriceum Érseki Múzeumban.

Huszonkettedik alkalommal ítélték oda az oktatás, a nevelés és a tudomány bőkezű mecénásaként ismert Kunszt József (1790–1866) érsekről elnevezett díjat, melyet minden évben kalocsai érsekké történt kinevezésének évfordulóján adnak át.

Az egybegyűlteket – a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye és Kalocsa város iskoláinak képviselőit, a díjazottakat és hozzátartozóikat, a korábbi kitüntetetteket, valamint több, a főegyházmegyéhez tartozó település polgármesterét – Bábel Balázs köszöntötte a díjátadón. Az érsek Kunszt József tevékenységét méltatta, aki az 1848/49-es szabadságharc utáni „dermedt állapotban” cselekedni akart. Vallotta, akkor tudunk „megmaradni és kitörni”, ha az iskoláztatásra fordítjuk erőinket. Így Kalocsára hívta az iskolanővéreket és a jezsuitákat, és új intézmények alapításával iskolavárossá tette a települést.

Bábel Balázs köszönetét fejezte ki azért, hogy napjainkban a pedagógusok a „nehézségekkel terhelt pályán megmaradva áldozatot hoznak a jövő építéséért”. Dániel könyvéből idézve adott biztatást: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.”

Az ünnepi alkalom szónoka Felföldi László pécsi megyéspüspök volt. „Akit az istenek megátkoztak, tanárnak küldték” – kezdte beszédét kiváló piarista magyartanárát idézve, majd kifejtette: ahhoz, hogy az ember valóban „bele tudjon nőni az életébe”, speciális szenvedésre és speciális szeretetre van szüksége. Isten pedig odahelyezi, ahol ezt megkapja. Ha kívülről érthetetlen is, miért vállalja valaki a tanítás küzdelmes feladatát, akik ezt a pályát választották, azoknak itt került a helyére az életük.

A püspök szerint egy társadalom értékmutatója, hogyan bánik az ifjúsággal. Ebben a feladatvállalásban

a tanári és a papi hivatás rokon egymással, és mindkettőre igaz, hogy gyakorlásuk talán soha nem volt még annyira nehéz, és annyira érthetetlen a társadalom számára, mint napjainkban.

Egy ballagási élménye alapján fogalmazta meg a kérdést: Mit teszünk az életbe induló ifjak tarisznyájába? Éltető kapcsolatokat vagy virtuális világot? Lexikális tudást vagy bölcsességet? Hitet vagy a „majd döntsd el” ürességét? Csodálkozunk, hogy a fiataljaink bizonytalanok, hogy az élet legfontosabb helyzeteiben toporognak? – nem véletlen, ha így van. E tapasztalata alapján a püspök mindenkit szembenézésre buzdított.

Az iskolában az volna a cél, hogy segítsük a fiatalokat a személyiségük kibontakoztatásában, hiszen ez minden tantárgy mögöttes lényege. A biológián keresztül felhívni a figyelmet Isten teremtő csodáira, a matematika által megmutatni, hogy bizonyos feladatok jó megoldására több módon is eljuthatunk. A tantárgyak különféleségében kell megtalálni, kit mi szólít meg.

Üres tarisznyával nem indíthatjuk útnak a diákokat, s olyasmit kell adnunk nekik, amivel az élet nehéz helyzeteiben is megállják a helyüket.

A püspök a Fehérlófia című népmesével mutatott rá arra, milyen fontos, hogy a fiatalokat képessé tegyük a felszín mögé látásra, arra, hogy a „kérget lehántva” fel tudják ismerni a lényeget. Sámuel próféta meghívástörténetével a legnehezebb feladatról gondolkodtatott el a szónok: vajon képessé tudjuk-e tenni a fiatalokat arra, hogy megkülönböztessék Isten, embertársuk és önmaguk hangját? Isten ugyanis szól hozzánk, és akkor értjük meg magunkat, akkor éljük meg küldetésünket és teljesedünk ki, ha megértjük a szavát.

A kiváló szakmai felkészültségű, tapasztalt, eredményes, a gyermekekkel és a kollégákkal jó kapcsolatot ápoló, példás életű díjazottak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részéről bronz emlékplakettet vehetnek át, intézményük fenntartója részéről pedig egyhavi bérüknek megfelelő pénzjutalmat.

A Kalocsa városában dolgozó pedagógusok közül idén Feketéné Major Zsuzsanna, a Kalocsai Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola tanára munkáját ismerték el. A díjazottat Filvig Géza polgármester méltatta. 

A főegyházmegye területén működő szerzetesi fenntartású tanintézmények munkatársai közül Hajdók Róbert, a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata által fenntartott bajai Szent László Általános Művelődési Központ intézményvezetője kapta az elismerést; munkáját Berkó Rózsa intézményvezető-helyettes méltatta.

A főegyházmegye fenntartásában működő alapfokú katolikus oktatási-nevelési intézmények pedagógusai közül Katonáné Kovács Krisztina, a géderlaki Szent László Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója munkáját köszönték meg a díjjal. Laudációját Pata Jenő Gábor géderlaki plébános mondta. Szintén elismerésben részesült Kupszáné Ozvald Katalin, a bajai Szent Balázs Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanára, akit Bíró Györgyi Anna igazgató méltatott.

Az ünnepségen közreműködtek a bajai Szent Balázs Katolikus Általános Iskola és Óvoda növendékei.

Fotó: Lambert Attila 

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria