Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

Hazai – 2021. augusztus 14., szombat | 19:01

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.

Ferenc pápa így fogalmaz: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (…) Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára«.” (Lumen gentium, 68.) 

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

2020-ban Nagyboldogasszony ünnepén az Úrangyala imádság alkalmával a Szentatya így buzdított: „A Holdra lépéskor hangzott el a híressé vált mondat: »Ez egy kis lépés az embernek, egy óriási ugrás az emberiségnek«. (…) De ma, Mária mennybemenetelével egy végtelenül nagyobb eredményt ünneplünk. A Szűzanya a mennybe tette a lábát: nemcsak lélekben jutott oda, hanem testével, egész emberségével is. A kis Názáreti Szűz e lépése volt a nagy ugrás az emberiség számára. Nincs sok értelme a Holdra szállni, ha nem élünk testvérekként a Földön. De az a tény, hogy egy közülünk testi mivoltában a mennyben él, reményt ad nekünk: megértjük, hogy értékesek vagyunk, hogy arra rendeltettünk, hogy feltámadjunk. Isten nem hagyja, hogy testünk eltűnjön a semmibe. (…) Máriában elérjük a célt, és a szemünk előtt van utunk oka is: nem azért, hogy meghódítsuk e világ dolgait, amelyek tovatűnnek, hanem hogy meghódítsuk a hazát odafent, amely örökké tart.”

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be búcsúi szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

A bíborosi nagymise keretében a szentáldozás után Erdő Péter megáldja a bazilika új időkapszuláját, a szentmise záróáldása után pedig, a főszékesegyház melletti füves területen a főpásztor a debreceni virágkarneválra induló két installációt áldja meg. A két virágkocsit augusztus 21-én Nagyváradon is bemutatják, majd szeptember elején a Nemzetközi eucharisztikus Kongresszus résztvevői is megcsodálhatják Budapesten.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Horogszegi Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Részlet az esztergomi bazilika főoltárképéről.