Az áhítat és a humor könyve – Kóka Rozália csángó népmesegyűjteményéről

Méghozzá e szó és e tartalom szép – Gárdonyira utalva – leglámpásibb értelmében. Nem sokkal karácsony előtt megjelent, s máris komoly sikerű csángó népmesegyűjteményének bölcs, kedves és közvetlen hangú fülszövegét ugyan a gyerekekhez intézte, de a benne elmondottak bizony legalább ennyire szólnak minden olyan felnőtt olvasónak is, aki kevéssé ismerős a csángó népcsoport, a Gyimesek és az azon túli területek ünnep- és hétköznapjainak áhítattal és egészséges humorral teli világában: „Kedves Gyerekek! Harminc, moldvai csángó magyaroktól gyűjtött mesét válogattam nektek ebbe a mesekönyvbe. A moldvai csángó magyarok tőlünk keletre, a Kárpátokon túl, Romániában élnek. Ők beszélik a legősibb, legrégiesebb magyar nyelvet. Hogy könnyebben megértsétek a mesék szövegét, egy kicsit megszelídítettem az idős mesemondók tájszólását. Amelyik szóról úgy gondoltam, hogy nektek nehéz volna, azt ismert, köznyelvi szóval helyettesítettem. A könyv végére egy kis szótárt is szerkesztettem, hogy az ismeretlen szavakat megfejthessétek.”

A kötetben, a csángók mély katolicizmusához híven, jelentős számban kapnak helyet a hitéleti, a biblikus, illetve a Jézushoz, Szűz Máriához és Józsefhez köthető mesék, történetek. Közülük a legszebbek: Még a nap is röpködött (Szűz Mária születése), Úgy éltek, mint az angyalok (Mária jegyessége), Minden virág kivirágzott (Szűz Mária halála, mennybemenetele), Hogyan lett a hajnalcsillag és a vacsoracsillag?. 

Nem hiányoznak a gyűjteményből a többnyire vidám, csattanós állatmesék sem, mint például a Miért nincs farka a medvének? című téli lékhalászat-történet, a Hazug kecske és A farkas mint pásztor. A kötetben külön műfajt képviselnek az egészséges humorról tanúskodó, de sohasem sértő legény- és férficsúfolók is, mint a sok népcsoport mesekincséből ismerős, valóságos vándormotívumnak számító Az okos lány, A lusta legény és a serény leány, A bolondos ember. Egy bizonyos: ez a Sinkó Veronika rajzfilmre kívánkozó illusztrációival ékes, pompás kötet dédelgetett kedvence lehetett volna az erdélyi Kovásznán született, Budapestre szakadt kiváló írónőnek, a csángó életforma egyik krónikásának, a Keleti magyarok nyomában című nagyszerű könyv szerzőjének, Ignácz Rózsának is.

Szívből reméljük, hogy a kötet sok-sok példánya kerül majd a magán- és az iskolai könyvtárakba. Emellett pedig bízunk abban, hogy a könyv visszajut a szövegek forrásvidékére, a 21. század csángó felnőttjei és gyermekei közé is. Akár a Szalai László szemorvos, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa és társai által alapított Hajnalfény Egyesület révén, amely immár sokadjára utazik erre a területre, ebbe a közösségbe. Ez a kiadvány – egy-két epizód előadásával, akár Kóka Rozália meghívásával és dedikáltatási lehetőséggel – méltóképpen szerepelhetne a legközelebbi Csángó Bálon is.

(Kóka Rozália: Aranytojás. Moldvai csángó népmesék. Illusztrálta Sinkó Veronika. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2019)

Petrőczi Éva

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2020. február 2-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.