Az egyház tengerészgyalogosai a Kájoni-házban

Leopoldo Ingegneri a rend múltjáról, jelenlegi nemzetközi elterjedtségéről és a magyarországi jelenlétükről szólt, Szpisják Péter Pál atya pedig a kapucinus lelkiségről tartott előadást. Az eseményen jelen volt Agostino Crepaldi, a magyar kapucinus delegáció elöljárója, valamint a budai és a móri rendház más szerzetesei.

Szent Ferencben alapvetően két lélek működött, egy remetelélek és egy apostoli – mondta Leopoldo Ingegneri. – E látszólag különböző identitások harmonikus szintézist alkottak benne, de az általa alapított rendben ez a kettősség időnként konfliktusokat okozott. A ferences hagyományok remete vonulatát hangsúlyozó ágból alakult meg a XVI. század elején a kapucinus mozgalom, majd pápai jóváhagyással maga a rend, amely a barátok viseletének jellegzetes kapucnijáról kapta a nevét.

A kapucinusok hamar elterjedtek egész Európában, és komoly feladatot vállaltak Amerika és Afrika evangelizálásában. Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettek az evangéliumi szegénység megélésére, a népmissziókra és a tábori lelkészi szolgálatra. Számos szentjük közül különösen jelentős Szent Fidél, aki a Hitterjesztési Kongregáció első vértanúja, Brindisi Szent Lőrinc egyháztanító, a magyar vonatkozású Avianói Boldog Márk, aki nagy érdemeket szerzett Buda török alóli felszabadulásában és korunk legnépszerűbb szentje, Pió atya.

Manapság a kapucinusok a világ 99 országában működnek. Övék a Föld negyedik legnépesebb férfi rendje, tizenegyezer taggal, akik 1800 szerzetesi közösségben élnek. Igen komoly missziós tevékenységet folytatnak. Boston kapucinus bíboros érseke szerint rendje az egyház tengerészgyalogsága, amely minden olyan nehéz feladatot elvállal, amit mások nem szívesen.

Hazánkban a rend 1585 óta van jelen. Első rendházuk, a budai (Fő utcai) 1692-ben alakult. Hamarosan megtelepedtek Móron, Máriabesnyőn és hét további településen. A magyar rendtartománynak a rendek 1950-es szétszóratáskor 110 tagja volt. Jelenleg épp a tizede, 11 – köztük több olasz – szerzetes alkotja a Magyar Kapucinus Delegációt, amely átmenetileg a kis létszám miatt a velencei provincia keretében működik. A barátok a móri és a budai rendházban élnek és lelkipásztori tevékenységet folytatnak.

Az egyszerűség, a néppel való közösségvállalás, a testvéri lelkület, a mások gondjainak átélése, valamint a vendégszeretet a leginkább felismerhető és jellemző jegyei a kapucinus életstílusnak.

*

A ferences család bemutatkozó sorozatának következő estjén, április 27-én a minoritákkal ismerkedhetnek meg a Kájoni-házban.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír