Az én szerzetesem: Komáromi Előd OFM

                                      Előd atya egy magaslesről prédikál

Előd atya (Jób atyának az édestestvére, akiről már írtak egyszer a megszentelt élet évével kapcsolatban) a Margit körúti ferences rendház főnöke, a ferences jelöltek magisztere és a Ferences Rendtartomány legfiatalabb definitora. A budai rendházba idén került át, aminek sokan nem örülünk, de akik ott vannak, biztos nagyon szeretik, úgy, mint mi itt, Esztergomban szerettük. Ugyanis mielőtt a Margit körútra került volna, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium nevelője és igazgatóhelyettese volt.

Én – jóllehet nem az osztályába jártam – nagyon jól ismertem őt, és ezért is merek ilyen nyíltan írni róla. Az iskolában nagyon sokan szerettük és tiszteltük őt. Mivel egy fiatal testvérről van szó, sok olyan programot szervezett a kollégiumnak, ami nagyon tetszett mindenkinek. Olyan alkalmakról van szó, mint például egy október 6-a vagy egy május 1-je. Ezeken a napokon, mivel amúgy is jelen volt az egész kollégium közös szentmise után, vagy akadályversenyt, vagy sportnapot szervezett nekünk kint a szabadban, és jól éreztük magunkat, ráadásul nem is unatkoztunk. Ezeken az alkalmakon Előd testvér is szívesen viccelődött és játszott velünk. Egyszóval: tud a mi világunkban is élni. Érti a sokszor szlengbe hajló szövegeinket, és barátkozni is nagyon könnyen lehet vele.

                                         Képgaléria – klikk a képre!

Szeret sportolni (foci, tenisz, kosárlabda, snowboard, síelés), de amikor kell, akkor a lelki életet is nagyon komolyan veszi. Ha kell, pillanatok alatt át tud szellemülni. Erre is tudok egy példát: tavaly a karácsonyi gyónásomat szerettem volna elvégezni, de Előd testvér elfelejtette, és kiment az iskolánk sportpályájára focizni. Felhívtam telefonon, hogy hol van, és akkor jutott eszébe, hogy megbeszéltünk egy időpontot. Mondta, hogy 10 perc és jön. Befutott a kollégiumba, átöltözött, és már kezdhettük is a gyónást.

Minden évben más prefektus (nevelő) szerzetes tartja a kollégiumi diákoknak a szombati gyónási alkalmakat. Idén tanulok itt negyedik éve, de olyan közvetlenül beszélni a diákokkal még egy szerzetest sem hallottam, mint Előd atyát. Az ő beszédei tetszettek a legjobban. Minket, tanulókat is bevont a beszédébe. Mellesleg a hangja is tiszta, tehát gyönyörűen tud énekelni. Mindig megértő az emberekkel, és nagyon jól feltalálja magát minden helyzetben. Jó tanácsai vannak, segítőkész, és amikor nincs fontosabb dolga, szívesen beszélget akármiről.

Személy szerint az alázatát is példaként állítom magam elé. Hiszen amikor tavaly Tokár János atyának letelt az igazgatói mandátuma, új igazgatót kellett kijelölni. Felkérték Előd atyát, hogy legyen ő az igazgató. Ennek az egész iskola szívből örült, de Előd atya képes volt azt mondani, hogy még nem elég érett (túl fiatal) egy ilyen magas szintű intézet igazgatására. Szerintem ez az igazi alázat.

A megszentelt élet évében nagy szeretettel és tisztelettel tudom ajánlani mindenkinek Előd atya példáját, hogy hasonló lelkülettel próbáljon élni és embertársait szeretni, mint ahogy ő is teszi ezt minden egyes felé közeledő emberrel.

Alpek Gergely