Szikora Gyula kiemelte: a víz világnapján fontos, hogy testvéri módon nézzünk egymásra, és áldást kérjünk életünkre, valamint az életet jelentő vízre.
A város polgármestere, Patkós Zsolt köszöntőjében az üzemeltető nagyvonalúságát is megköszönte, hiszen a víz világnapján bárki ingyen bemehetett fürdőzni a majsai strandra. Az ünnepség fényét emelte Kerpits Miklós két szavalata, melyekben Reményik Sándor költő szavait tolmácsolta, valamint Nagy Péter, a szegedi dóm orgonaművészének játéka és Sipos László kántor éneke.
Az áldás előtt Bábel Balázs érsek mondott beszédet. Felidézte, a polgármester megkérdezte tőle: történt-e már olyan az életében, hogy vizet áldott meg? Azt felelte, hogy „mindig megáldjuk a kereszt- és szenteltvizet, de ilyenre még nem került sor.” Azonban eszébe jutott, hogy sok évvel ezelőtt a szentkirályi vizre is – amit országosan ismernek – kérte Isten áldását.
Az érsek elmondta: a víz világnapját immár 30 éve megtartják. Ha egy természeti jelenségnek, elemnek világnapot szentelnek, az azért van, mert baj van: például kevés van belőle. A világban nagy gond van a vízzel. Hála Istennek a magyar földön még van víz többféle formában, de korábbi államelnökünk, Áder János is felhívja a figyelmet, hogy nagyon kell erre a kincsre vigyázni.
A Szentírás ekképp kezdődik: Isten lelke lebegett a vizek felett – ott teremtette meg az életet. A bibliai szótár több oldalon idézi, osztályozva azokat a igehelyeket a Szentírásból, melyekben a vízről van szó: vannak élő- és folyóvizek, de vannak kártékony vizek is, melyek pusztíthatnak.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár néhány évvel ezelőtt Szent források, folyók, tavak, tengerek címmel adott ki könyvet, mely azt dolgozta fel, hogy a történelemben hogyan álltak hozzá a víz használatához, valamint hogyan használták a vizet kultikus célokra. Mert a víz a kereszténységben is kultikussá vált. A keresztvíz által Isten gyermekei lehetünk, és valamelyképpen a szomjúság is jelzi az Isten utáni vágyat. Így írja zsoltáros: Mint a szarvas a források vizére, úgy vágyódik utánad én lelkem, Istenem. A régi időkről azt mondja: az üdvözültek az élő vizek forrásánál lehetnek majd, abból ihatnak.
Kiskunmajsának egy Isten áldotta nagy kincse a gyógyvíz, ahol évente 300–500 ezer ember fordul meg az ország minden tájékáról, hogy gyógyulást szerezzenek. Az érsek rámutatott: a bibliai történetben, amit felolvastak Jézus meggyógyította a beteget, aki 38 éve várakozott a Beteszda-fürdőnél. Ha jól meggondoljuk, a vizeknek is Isten ad olyan természeti erőt, hogy a betegségeket tudják gyógyítani. Isten adománya ez számunkra, amiért most köszönetet és hálát mondunk, valamint kérjük azt a Jóistentől, hogy ezt a vizet, a forrásokat és gyógyvizeket ezzel a lelkülettel használják az idetérő vendégek: kérjék a gyógyulást, és ha az megtörténne, adjanak hálát érte Istennek.
A főpásztor ezután a medencéhez vonult, ahol áldó imájával Isten áldását kérte a gyógyvízre, valamint a betegekre, akik javulást kérnek állapotukra.
Az ünnepség végén a béke vágyának kifejezésére galambokat röptettek.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria