Bölcskei Gusztáv református püspök állam és egyház szétválasztásáról, II. János Pál pápa ökumenében kifejtett érdemeiről

Budapest: Az egyházaknak már csak civil alapon is joguk van beleszólni gazdasági és politikai kérdésekbe, és mivel nálunk a civil önszerveződés még gyenge, a történelmi felekezetekre a többletfeladat hárul, hogy markánsan fogalmazzák meg a szegények, kisemmizettek problémáit – jelentette ki Bölcskei Gusztáv református püspök az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) tegnap közgyűlésén.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint hamis az a gyakorlat, amely azt firtatja, kellően szétválasztották-e az egyházat és az államot, hiszen többszereplős folyamatról van szó. Az egyház – egyik aspektusában – annak a civil társadalomnak a része, amelynek az a dolga, hogy a közösségi értékeket, ha kell az állammal szemben is képviselje. Példaként hozta fel a püspök a társadalmi-gazdasági igazságtalanság kérdését. Bölcskei a tegnapi nap fő eseményére, II. János Pál pápa temetésére utalva bemutatta, mennyire nem tisztázott az állam és az egyház viszonya azok előtt, akik a szétválasztás szükségességét hangoztatják, valamint azt, hogy tartsák el az egyházat a híveik. Szétválaszthatónak tartja-e a kormány az egyházat és az államot, ha elrendelte a világnézetileg semleges iskolákban az elhunyt pápáról való megemlékezést? – tette fel a kérdést a református püspök, aki nagyra értékeli II. János Pál valódi, megélt ökumenizmusát. Hangsúlyozta: a gyásznappal és az iskolai megemlékezésekkel nem egy miniállam vezetőjét, hanem a katolikus egyház fejét tisztelik meg. A fórumon Búcsúzunk mi is címmel nyilatkozatban fejezte ki a Magyarországi Református Egyház gyászát és együttérzését Bölcskei Gusztáv a pápa elhunyta és temetése alkalmából. A püspök II. János Pál magyar reformátusok irányába tett legkiemelkedőbb és legmerészebb döntésének azt nevezte, amikor a katolikus egyházfő debreceni látogatásakor, 1991 augusztusában megkoszorúzta a gályarabok emlékművét.

MN/MK