A bosznia-hercegovinai háborúban elűzött katolikusok helyzetéről

A katolikusok egyházmegyéjében körülbelül hétezren vannak; a régió tisztogatás előtti katolikus népességének 10 százalékát teszik ki. Úgy tűnik, nincs semmiféle politikai szándék a horvátok hazaengedésére – emelte ki Banja Luka püspöke. Még az emlékét is el akarják törölni a valaha itt élt katolikusoknak. Banja Luka vidékén rendszeresen lerombolták a templomokat és kolostorokat.

Komarica püspök közlése szerint a háború alatt csak a Banja Luka-i egyházmegyéből 70 ezer katolikust űztek el, s eddig csak 5800-an térhettek haza. A 250 ezer muzulmán viszont elfoglalhatta otthonát – ez a tény is jelzi, hogy eltűrik az etnikai tisztogatás igazságtalanságát.

Franjo Komarica, aki közel két évtizede védi a boszniai katolikusok jogait, vádolja a nemzetközi közösséget is: szerinte a Daytoni Egyezmény, amely véget vetett a balkáni háborúnak, legalizálta az etnikai tisztogatást, és a 2 millió 680 ezer menekült és elvándorló még nem térhetett vissza otthonába, a nemzetközi közösség támogatása ellenére sem.

Banja Luka püspökének adatait a katolikusok kiűzéséről Valentin Inzko is megerősítette, aki 2009 óta Bosznia-Hercegovina különleges képviselője az Európai Uniónál. A bosznia-hercegovinai apostoli nuncius, Alessandro d’Errico érsek hangsúlyozza, hogy az ország jövője a társadalmi helyzet javulásától függ. Főleg a fiataloknak kell reményt adni, különben elvándorolnak – mondta.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)