Búcsút ünnepeltek a debreceni Szent Anna-székesegyházban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen egyik legrégebbi (1831), Szalézi Szent Ferenc tiszteletére szentelt, 753 kg-os harangja köszöntötte a Szent Anna-székesegyházhoz érkező helyi és más közösségekhez tartozó híveket július 26-án. Az ünnepre érkező zarándokok között volt egy különleges csoport, akik Szatmárnémeti térségéből, Daróc környékéről érkeztek. A csoport vezetője elmondta, a közösségük évente kiválaszt több határon inneni és túli, búcsúját ünneplő templomot, és részt vesznek annak ünnepén.

A prédikáció elején Holló László teológus kiemelte: „Szent Anna segítségére van szükségünk, amikor imádkozunk önmagunkért, Magyarország és Európa kereszténységéért.” Idézte Harangozó Teri énekesnő egyik dalszövegének sorát: „minden ember boldog akar lenni”, és hozzátette, Isten boldogságra teremtett bennünket, és ezt a boldogságot az életünkben hitből fakadó imádsággal tudjuk ápolni. Ez a mai evangélium örömhíre. Örülhetünk, hogy minden nehézség ellenére, jó korban élünk, mert boldogok lehetünk.

A középkor teológusai az emberiség történetét három fő korszakra osztották – emlékeztetett a dékánhelyettes. – Az első az Ádámtól és Évától Mózesig tartó bűn korszaka; a második Mózestől Jézus Krisztusig tartott, amelynek jellemző jegye a törvény; a harmadik korszak pedig Jézus Krisztustól a világ végéig tart, és a szeretet határozza meg.

Holló László kiemelte, Ádám, Éva és az utódaik a bűn hatalma alatt éltek. Isten teremthetett volna új embert, de inkább megbocsátott. Mózesben törvényt adott az embereknek, hogy új utakon jussanak vissza Istenhez, és az ember az Isten adta törvényből tudja, hogyan kell az Istent imádni és a felebarátait szeretni. Ám a törvény szerint élni nem elég. Ezért eljött közénk Jézus Krisztus, elhozta nekünk országát, a szeretetet.

A kolozsvári teológus az ünnep szentjére, Szent Annára, Jézus nagyanyjára is ráirányította a figyelmet, akinek szerepe volt a harmadik, „tökéletes korszak” létrejöttében. Szent Anna és Joachim, ahogy azt Jakab ősevangéliumából tudjuk, gyermektelenek voltak. Imával és böjttel kérték Istent, hogy adjon nekik gyermeket. Sok várakozás után született meg a boldogságos Szűz Mária.

A mi életünkben is vannak nehézségek. A mai ember értékelné az imát, ha teljesülne a kérése – mutatott rá a szónok. – Szent Anna és Szent Joachim is évekig kitartóak voltak, mire Isten meghallgatta imájukat. Az imádság Istennel való beszélgetés, állandó kapcsolat, nem fordulhatunk hozzá csupán a kilátástalan helyzetekben. Mint a szülő-gyermek kapcsolatban: ha ritkán beszélgetnek, eltávolodnak egymástól.

Befejezésként a dékánhelyettes kérte a híveket, határozzák el, hogy az elkövetkező időben minden nap elimádkozzák ezt a rövid imát: „Istenem, szeretlek Téged!”.

A szentmise végén Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa buzdította a híveket, nyerjék meg családtagjaikat és a körülöttük élőket: rajongással szeressék Istent, és legyen előttük példa Szent Anna élete.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír