Egy 20. századi magyar vértanú – Mától online is elérhető a Magdolna című film

Kultúra – 2020. december 9., szerda | 20:29

Buvári Tamás Magdolna című filmjét szeptember 18-án mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotás az 1945-ben vértanúhalált halt munkáslány, Bódi Mária Magdolna két napját mutatja be, az idősíkok sűrű váltakozásával.

A film rendezője, Buvári Tamás, a Szeretfilm.hu vezetője tájékoztatott arról, hogy a Magdolna című játékfilm mostantól letölthető és akár többször is megtekinthető egy mozijegy áráért.

„Hálásak vagyunk, hogy ez a közösségi alkotás megvalósulhatott, és igaz, hogy nem a számok számítanak, hanem a szeretet, ami körbevett bennünket, mégis elmondom, hogy filmünk körülbelül 300 fő és 40-50 közösség, civil szervezet, intézmény összefogásából született, amint ez a stáblistában is látható.”

Aki családi vagy támogatói jegyet váltana, a jegy árát maga határozhatja meg.

A részletek IDE kattintva érhetők el.

* * *

A film Bódi Mária Magdolna életének két drámai napját mutatja be. Egy napsütéses napot, amikor tizenkét évesen, 1933-ban egy rejtélyes „üzenetet” kapott; valamint az utolsó napot, az áldozathozatalt és a halált. Ez utóbbi nap a II. világháború egyik utolsó napja Magyarországon, amikor a szovjet hadsereg megérkezik a balatoni régióba, és egy orosz katona meggyilkolja Magdolnát.

Ismertetésében Buvári Tamás rendező kiemelte:

Filmünk háborúellenes produkció, abban a reményben, hogy eljön az idő, amikor a Földön mindenhol béke lesz.”

A filmben a tizenkét éves Magdolna látszólag a hozzá hasonló falusi lányok életét éli, de egyértelmű, hogy más, mint a többiek. Jeleket kap, megérzi például, hogy egy személyiségzavaros fiú ismét öngyilkos akar lenni. Szülei uradalmi cselédek, szegénységben élnek, apja durva lelkű, haragos pillanataiban szidalmazza Istent; anyja szelíden tűri a sorsát. Magdolna imádságos lélek, bizalma már ekkor is maximális Istenben. Azt, hogy Isten képmására teremtette az embert, úgy értelmezi: a mindenség benne van minden egyes emberben. A templomban bemutatott misztériumjátékban ő mondja ki a film egyik alapgondolatát:

a dolgok változnak, de vannak értékek, amelyek soha.

Az alap a szeretet, és az, hogy minden életet el kell fogadni, tisztelni, mert a teremtő Istentől származik. Magdolna a látomás kegyelmében is részesül: meglátja későbbi sorsát.

A huszonéves Magdolnát a közösség tiszteli, aki bajban van, hozzá fordul, reményforrás az emberek számára, még ha nem mindenki szereti is. Ám a többség hisz abban, hogy Magdolna Isten különleges kiválasztottja, eszköze, akinek szavára, tanácsaira oda kell figyelni. Másokért él, és ez számára teljesen természetes, belülről fakadó vágy. Betegeket, sebesülteket ápol, de lelkileg is támaszkodhatnak rá az emberek. Magdolna számára egyértelmű, hogy Isten elveti az erőszakot, a háborús vérontás nem tőle származik, hanem az Istentől elfordult emberiség hatalmi tébolyának következménye. A kegyetlen öldöklést látva nem a gyűlölet, hanem a szeretet növekszik benne mint egyetlen, világot megtartó erő. Ez a közössége iránti különleges szeretet, Isten akaratának minden körülmények között történő elfogadása vezeti el őt odáig, hogy a vértanúhalált is vállalja.

A gyermeklányt Buvári Villő, a felnőtt Magdolnát Nagy Katica alakítja. Mindkét színész játéka visszafogott, szinte eszköztelen, arcuk, tekintetük rezdüléseivel jelzik érzelmeiket, gondolataikat, nincsenek teátrális kitöréseik, mégis megérintik a néző lelkét. Nyilvánvaló, hogy az általuk megformált Bódi Mária Magdolna magában hordozza a szentséget, ami nem csupán szavaiban, hanem elsősorban cselekedeteiben jelenik meg. Esendő, hétköznapi lány, akiből azonban kiragyog Isten mindenkire kiterjedő szeretete.

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten. A falusi iskola hittanóráin ismerkedett meg a katolikus hittel, szerzetes szeretett volna lenni. 1939-től a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. üzemében dolgozott. 1941-ben, Krisztus király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett, s 1942-ben a Mária Kongregáció tagjává avatták.

1945-ben a front elért családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez. Jöttek a hírek a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Magdi ezeket hallva elhatározta, hogy ha kell, az élete árán is hű marad Jézusnak tett fogadalmához. Március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra, köztük Magdira. Ő ellenállást tanúsított, és menekülni igyekezett, erre az egyik katona többször rálőtt. A halálosan megsebesített lány utolsó szavai ezek voltak: „Uram, királyom! Végy magadhoz!”

A huszonnégy évesen mártírhalált halt munkáslány boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza lezárult, jelenleg a Szentek Ügyeinek Kongregációja vizsgálja az ügyet a Vatikánban.

Forrás: Szeretfilm.hu

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria