Egy szír polgárháború első áldozatai a keresztények lehetnek

A pátriárka véleménye szerint nemcsak a keresztények, hanem az egész szír népesség nagyon aggódik a jövő miatt, mivel Szíriában rendkívül összetett a helyzet: nemcsak egy vallás, egy etnikum létezik, hanem több vallás, felekezet, etnikum él egymás mellett. Ehhez még hozzájön az a tény, hogy a hatalom egyetlen – az alavita kisebbséghez tartozó – párt kezében van. A szunnita muzulmán többség úgy véli, hogy félretették, igazságtalanul bánnak vele, és vissza akarja szerezni a hatalmat.

Ott van tehát a félelem, hogy vallási konfliktus robban ki súlyos következményekkel. Bár a pátriárka székhelye Libanon, szírként beszél, mert Szíriában született, és a két állam szoros kapcsolatot tart fenn egymással. Elmondása szerint a keresztények veszélyben érzik magukat, és valóban tartanak attól, hogy egy vallási alapú polgárháborúnak ők lehetnek az első áldozatai: azért is, mert nincsenek releváns keresztény pártjaik, nem tartanak fegyvereket, és elszórva élnek Szíria minden részében.

A keresztények remélik, hogy a nemzetközi erőfeszítések következtében minél többen párbeszédet kezdhetnek és megpróbálják megtalálni a legcivilizáltabb megoldást. Továbbra is imádkoznak — mondta el a pátriárka —, hogy a majdnem egy éve tartó válságból Szíria kilábaljon, és az ott élők pozitív találkozási pontot találjanak a különbözőségek között, és demokratikusabb társadalmat tudjanak építeni több párttal, mint most.

Azzal kapcsolatban, hogy mit vár a szír-katolikus egyház a közel-keleti szinódus utáni apostoli buzdítástól, különösen a térségben végbement változások tükrében, a pátriárka elmondta: most a keresztények úgy érzik, hogy jobban összetartoznak, és egy még inkább megélt és láthatóbb egységért tevékenykednek. Ez azt is jelenti, hogy együtt is tanúságot tehetnek hitükről a múltbéli nehézségek nélkül. A térség valamennyi egyháza reméli, hogy a Szentatya bátorításával ezek a közel-keleti ősi civilizációk meg tudják találni útjukat a hatékonyabb fejlődés és főleg az emberi jogok tiszteletben tartása felé. Ez nem csak polgári szabadságot jelent, hanem vallásszabadságot is. Ezt a problémát a Szentatya jól ismeri és tudja: a keresztények jövője a Közel-Keleten szorosan összefonódik a vallásszabadság védelmével.

Fennáll a veszélye, hogy a fiatalok elhagyják a térséget, hogy méltóbb életet keressenek saját maguk, gyermekeik, családjuk számára. Ha a nemzetközi közösség segítségével nem védik meg ezeket az alapvető jogokat, akkor fennáll a veszély, hogy csak az itt található romokért látogatnak ide – ahogy a Szentföld egyes részein megtörténik –, mivel a keresztény közösségek már nem lesznek itt – hangsúlyozta a pátriárka.

Magyar Kurír

(lt)