Elhunyt Ádám János jezsuita

Ádám János Pécsett született 1927-ben. 1945-ben lépett a jezsuiták közé. Bár természeténél fogva – saját bevallása szerint – fiatalon is óvatos duhaj volt, ő is a vonatszerelvény transzformátor tartálya fölött tette meg az utat Budapesttől Linzig, hogy jezsuita képzése biztosítva legyen. 45 évnyi „számkivetés" várt rá. Innsbruck, Észak-Olaszország, München, Leuven, újra München volt tanulmányai színhelye a filozófiai doktorátusig. Teológiai tanulmányainak költségét a kanadai jezsuita tartomány vállalta.

Torontóban szentelték pappá 1960-ban, ott vált kedves munkájává a cserkészekkel való foglalkozás. 1962-től New Yorkban a Fordham Egyetemen tanított, de sokkal inkább papnak, mint professzornak érezte magát. Szívesen segített ki a környékbeli plébániákon. Gazdag, sokrétű kapcsolatba került emberekkel, és e kapcsolatait hűségesen ápolta. Külföldi fiatalok százai számára egyszerűen ő volt „az Atya".

1968-ban lett a külföldi magyar tartományrész provinciálisa. Nagy segítsége volt („fidelissimus socius") attól fogva Babos István SJ. 1994-ben tért vissza az egyesített magyar rendtartomány szükségleteit szolgálni. Túl a hetvenen, idehaza is el kellett vállalnia a tartomány vezetését. A miskolci jezsuita gimnázium kezdettől szívügye volt. Jelenleg az ottani gyerekek százai számára lett megint ő „az Atya". – írta róla A Szív jubileumi száma 2008 decemberében.

Magyar Kurír