„Számunkra ő sokkal több, mint Nobel-díjas írónő.
A keresztény hit modellje, példát mutatott az erények gyakorlásában és az életszentség keresésében,
mely meghatározta az életét” – állapította meg a püspök szentbeszédében.
Sigrid Undset „állandó és konkrét figyelmet tanúsított a szegények iránt. Teljesen leánya gondozásának szentelte magát, kiállt az élet és annak szent mivolta mellett. Számos könyvén keresztül rengeteg hívőt szólított meg, arra ösztönözve őket, hogy Krisztusban éljenek, és tanúságot tett középkori szentjeinkről.”
A boldoggáavatási eljárás alapja
Az oslói megyéspüspök kifejtette, hogy megvizsgálta Sigrid Undset életét és megbizonyosodott arról, hogy nagy tiszteletnek örvend a hívek körében, ezért a Skandináv Püspöki Konferencia és Sigrid Undset életének szakértői elé terjesztette a kérdést. Ezután megkezdődött a munka, hogy ősszel hivatalosan is megnyithassák a boldoggáavatási ügyet. A híveket arra kérik, hogy imádkozzanak az egyházmegyére váró feladatért.
Ahogy Szent Sunniva és társai, úgy Sigrid Undset is példa legyen számunkra a Krisztusban való életre”.
Sigrid Undset élete és munkássága
Sigrid Undset a dániai Kalundborgban született, de kétévesen családjával Norvégiába költözött. 1924-ben, 42 évesen katolikus hitre tért, és belépett a domonkos harmadrendbe.
1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba kellett menekülnie, mert ellenezte a náci ideológiát és az ország német megszállását, de a második világháború befejeztével, 1945-ben visszatért hazájába.
Legismertebb műve a Kristin Lavransdatter. A trilógia a középkori Norvégiában játszódik, és Kristin Lavransdatter életét mutatja be születésétől haláláig. Undset ezért a művéért, valamint Olav Audunssønról szóló, szintén a középkorban játszódó, eredetileg két kötetben megjelent regényéért 1928-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
Szent Sunniva kultusza Nyugat-Norvégiában terjedt el, fontos szerepet játszott az ország evangelizálásában. Bergen város patrónája, a fiatalok védőszentje. Virágkoszorús fiatal lányként, kezében sziklával ábrázolják. Liturgikus emléknapja július 8.
A legenda szerint Sunniva egy ír uralkodó lánya volt, de menekülnie kellett, amikor egy betolakodó pogány király el akarta venni feleségül. Ő és testvére, Alban (a reformáció utáni legendák még két nővért is említenek), valamint követőik letelepednek a korábban lakatlan Selja és Kinn szigeteken.
Sigrid Undset katolikus hitre térése után, 1926-ban látogatta meg a seljai kolostor romjait. A legendák egy novella írására inspirálták, amelyet 1928-ban fejezett be. A novellához tizenöt akvarell illusztrációt rendelt barátjától, Gøsta af Geijerstamtól. A könyv először 1932-ben jelent meg német nyelven; az eredeti norvég nyelvű művet csak 2000-ben adták ki.
Forrás: Vatikáni Rádió; Wikipédia angol nyelvű szócikkei
Fotó: Wikipédia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


