Esterházy-díjat vett át a Parlamentben Marek Jędraszewski krakkói érsek és Paulisz Boldizsár

2018. március 20. kedd 19:56

Március 20-án, kedden az Országház Felsőházi Üléstermében Esterházy János-emlékplakettet vehetett át Marek Jędraszewski krakkói érsek és az alsóbodoki Esterházy-emlékhely létrehozója, Paulisz Boldizsár.

A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság 1991 óta rendezi meg emlékünnepségét, amelynek keretében minden évben Esterházy-emlékplakettet és elismerő oklevelet adományoz olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért kiemelkedő munkát végeztek.

Az ünnepségen Esterházy-emlékplakettet adtak át Marek Jędraszewski krakkói érseknek és Paulisz Boldizsárnak, aki zoboralji családi birtokán létrehozott egy emlékparkot, a hűség keresztútját, megépítette Esterházy sziklasírját és a Szent Kereszt felmagasztalása-kápolnát, ahol tavaly szeptember 16-án újratemették Esterházy Jánost. Az újratemetés ünnepi szentmiséjét Jędraszewski érsek mutatta be.

A díjátadó ünnepségen jelen volt Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Boross Péter korábbi miniszterelnök, valamint mártír gróf lánya, Esterházy-Malfatti Alíz.

A Parlamentben március 20-án tartott ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyel és a magyar nép barátságát hangsúlyozva elmondta, hogy Esterházy János gróf sorsa nemcsak magyar, hanem lengyel és közép-európai sors is, benne sűrűsödik a milliókat ért igazságtalanság. Esterházy János mélyen keresztény, tudatosan magyar és rendíthetetlen demokrata volt, olyan történelmi időkben, amelyekben ezen erények mindegyike halálos bűnnek számított, és ezzel a hitvalló keresztények jelképévé vált, akik akkor válnak a legerősebbekké, amikor térdre kényszerítik őket.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a díjat ketten kapják: Paulisz Boldizsár, aki elhatározta, hogy emlékhelyet hoz létre Esterházy Jánosnak, valamint Marek Jędraszewski, aki a gróf újratemetésén a szentmise celebránsa volt, és a remények szerint boldoggá avatásának is fontos szereplője lesz. A külügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy Esterházy János az elsők között emelt szót az igazság kiderítéséért a katyńi tragédiával kapcsolatban, és egyaránt kimondta az igazságot a nácizmusról és a kommunizmusról.

Esterházy példája nyomán felelősségünk van a magyar és szlovák nép testvérnemzeti viszonyáért – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki külön köszöntötte az ünnepségen részt vevő felvidéki magyarokat és rámutatott, a kisebbségvédelmet mellőzve nem lehet hiteles szövetséget kötni.

Erdő Péter bíboros, prímás örömmel üdvözölte Marek Jędraszewski krakkói érseket, Szent II. János Pál pápa harmadik utódját annak az egyháznak az élén, amelynek első évszázadát Szent Szaniszló püspök vértanúsága ragyogja be. Szentjeinket sorolva hangsúlyozta, mennyi szál köti össze a magyarokat a krakkói egyházmegyével. Hozzátette, hogy mindennapi életünk kultúráját igaz módon bemutatni csak úgy lehet, ha rádöbbenünk a környező népeket összefűző testvériség valóságára és értékére.

II. János Pál pápáról szólva a bíboros kiemelte, hogy egyszerre volt mélyen és tudatosan lengyel, szláv és európai. Különös szeretettel ápolta Szent Cirill és Metód örökségét, akik görög létükre megtanulták a szláv népek nyelvét, hogy eleven erővel adhassák tovább hitüket Pannónia és a Morva Fejedelemség tájain. Szent Adalbert, a vértanú prágai püspök pedig egyaránt védőszentje Csehországnak, Magyarországnak, különösen az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének, de ugyanígy a szlovák és lengyel keresztényeknek is. A lengyel kultúra és egyház gazdag történelmi és lelki szálakkal kapcsolódik a magyar, a szlovák és a cseh nép történetéhez és hitéhez is, és segítheti a kiengesztelődést és a szeretet erősödését a népek között.

Marek Jędraszewski érsek életútjából Erdő Péter kiemelte, hogy Poznańban született, és ennek az egyházmegyének a papja lett. 1997-ben kapta püspöki kinevezését, és továbbra is egyházmegyéjében működött mint segédpüspök, egészen 2012-ig, amikor XVI. Benedek pápa łódźi püspökké nevezte ki. Onnan kapott áthelyezést a krakkói érseki székbe 2016 decemberében. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának keretében az egyetemi pasztoráció munkáját koordinálta.

A történelmi igazságot és a népek történetét egy kristályhoz hasonlította a bíboros, melyet különböző nézőpontokból szemlélve más és más kép tárul fel előttünk. De a hit és a szeretet szemével nézve felfedezzük, hogy másnak, más oldalról tekintve szintén lehetnek igaz és értékes szempontjai, és hogy az egészet akkor láthatjuk, ha türelemmel és szeretettel összegezzük a különböző oldalról nézett valóság képeit.

A köszöntéseket követően a Rákóczi Szövetség elnöke nevében Csáky Csongor főtitkár, az Esterházy János Emlékbizottság nevében annak elnöke, Martényi Árpád adták át a díjazottaknak az emlékplaketteket. A plakett Nagy János szobrászművész és Horváth Sándor ötvösművész munkája.

Marek Jędraszewski érsek laudációját Molnár Imre történész, Esterházy János életének kutatója, Paulisz Boldizsárét pedig Budai László művelődésszervező, a Misszió Tours Utazási Iroda alapítója mondta el.

Jędraszewski érsek beszédében Szent II. János Pál pápát idézte, aki 1979. június 2-án Krakkóban azt mondta: „Senki, még a hívő sem képes megérteni önmagát Krisztus megismerése nélkül. És egy nemzet sem képes megérteni önmagát Krisztus megismerése nélkül.” Nagy kihívás állt az Egyház előtt a kommunizmus idején, vissza kellett térni az alapokhoz. Európa számára az evangelizáció úgy zajlott le, hogy a görög filozófiába és a római jogba beleépítették az evangéliumi igazságokat – ez adja Európa keresztény gyökerét: a keresztény Európa „családi Európa”.

* * *

A díjátadó ünnepség után rövid interjút készítettünk Marek Jędraszewski krakkói érsekkel.

– Hogyan ismerte meg Esterházy János életét és mit jelent az Ön számára?

– A krakkói magyar konzul beszélt nekem róla, amikor tavaly megkért, hogy mutassam be az ünnepi szentmisét Esterházy tiszteletére. Amit hallottam az életéről, a személyiségéről, a tanúságtételéről, életáldozatáról, az rögtön meggyőzött arról, hogy el kell vállalnom. Esterházy János sokat tett Közép-Európáért, sokat szenvedett a náci uralom idején, de talán még többet, amikor a régió országai kommunista uralom alá kerültek. Utolsó leheletéig arról tanúskodott, hogy ami igazán fontos, az Krisztus keresztje; ami egyesít minket, az a keresztény hit; amit a leginkább tennünk kell, az az, hogy szeretjük egymást. Mindenkinek eszerint kellene élnie, a keresztény ember számára természetes kell, hogy legyen. Olyan ember ő, aki egyesít minket – a magyar, a szlovák és a lengyel nép történelmének szimbolikus alakja.

– A díjátadó ünnepségen szó esett arról, hogy kezdeményezhetik Esterházy János boldoggá avatását.

– Reménykedünk a boldoggá avatásban, ami természetesen Isten ajándéka, de amiért mi is tehetünk, és amiért tennünk is kell. A kanonizációs eljárás elindítása azonban még csak terv. A kánonjog szerint abban az egyházmegyében indítják el, ahol a szent életű ember meghalt. Ebben az értelemben a cseh püspökre tartozna az ügy, de azt hallottam, hogy ő azt szeretné, ha Krakkó indítaná az eljárást. Én erre nyitott vagyok és elképzelhetőnek tartom, hogy a közeljövőben hivatalosan is megnyithatjuk az eljárást.

– Mit jelent Önnek, hogy Szent II. János Pál pápa örököse a krakkói püspöki székben?

– Kicsit több mint egy éve, hirtelen kerültem Krakkóba. II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává, idén lesz negyven éve. Egyrészt gyorsan elrepült ez a negyven év, másrészt ma is kötelez minket az örökség, amelyet tőle kaptunk. Kötelez a tanítása: egyrészt hogy legyünk hűségesek Krisztushoz, másrészt hogy minden emberre és minden nemzetre Krisztus nézőpontjából tekintsünk. Ebben a látóhatárban nincs helye a nacionalizmusnak, nem irigységgel tekintünk a másik emberre, hanem azzal a tekintettel, amelyet Krisztus ajándékozott nekünk: a másik ember szeretetének tekintetével. Krisztus látóhatárából szemlélve Esterházy János egy kiváló személyiség.

* * *

Esterházy János (1901–1957) a volt Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték.

Távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben – a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával – halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, amelyet később egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kérésére 1993-ban az orosz legfelsőbb bíróság semmisnek mondta ki az ítéletét és rehabilitálta Esterházy Jánost, Csehországban és Szlovákiában ez a mai napig nem történt meg: hivatalosan továbbra is háborús bűnös.

Hamvait, végakaratát teljesítve, tavaly szeptemberben – halálának 60. évfordulóján – vitték haza szülőföldjére, és helyezték el a felvidéki Alsóbodokon, az e célra épített kápolnában, amely az Esterházy János Zarándokközpont része.

(Forrás: MTI; Kép: Wikipédia)

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
nekilendulni-szeretetbol-orommel-elbucsuztunk-egerszaloktol2
Nekilendülni, szeretetből, örömmel – Elbúcsúztunk Egerszalóktól

Július 15-én érkezett záró napjához az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, Egerszalók búcsúnapján Ternyák Csaba érsek összegzésre kérte a résztvevőket. „Nehézséggel jár kereszténynek lenni, de az öröm és a szeretet az, ami igazán kereszténnyé tesz.”

2018. július 15. vasárnap
ferenc-papa-az-evangelium-hirdetoi-nem-menedzserek-nem-turnezo-celebek
Ferenc pápa: Az evangélium hirdetői nem menedzserek, nem turnézó celebek!

Július 15-én, vasárnap délben az evangélium hiteles hirdetésének jellemzőiről elmélkedett a Szentatya, majd elimádkozta az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel.

2018. július 15. vasárnap