Észak-Arábia püspöke: A bosszú és az erőszak spirálja fenyeget a lángba borult Közel-Keleten

Február 28-án, a bombázások első napján a püspök közleményt küldött a vikariátus papjainak és szerzeteseinek. A vikariátus négy országot foglal magában az Arab‑félszigeten: Kuvaitot, Szaúd‑Arábiát, Bahreint és Katart. Hangsúlyozta, hogy ez „a bizonytalanság ideje”, és arra kérte a híveket, hogy keressenek menedéket, maradjanak egységben az imádságban, és kövessék a helyi hatóságok biztonsági utasításait.

– Természetesen számítottunk arra, hogy a pápa felszólal ezen a vasárnapon, mert a helyzet valóban bonyolult. A térség már önmagában is sok problémával küzd a geopolitikai viszonyok és azok gazdasági következményei miatt, és most, ezzel az amerikai–izraeli beavatkozással olyan helyzet alakult ki, amelyet, bár nem mondanék pokolinak, de semmiképpen sem vártunk. Másfelől arra is számítottunk, hogy Irán hevesen fog reagálni, hiszen a csapás a társadalma szívét érte – és így is lett: a válasz még több gyűlöletet és bosszúvágyat szabadított fel. A „te megütsz engem, én megütlek téged; te rám támadsz, én rád támadok” logika csapdájába estünk.

– Megtorlásként számos Perzsa-öböl menti városban rakéták csapódtak be. Mi a jelenlegi helyzet Bahreinben, ahol ön tartózkodik, és a térség többi országában?

– Nem sokkal ezelőtt (március 1-jén, helyi idő szerint délután 3 óra körül – a szerk.) egy rakéta haladt el itt, a püspöki rezidencia felett. A rakétát a bahreini légvédelem elfogta és megsemmisítette; a keletkező törmelék a katedrális mellé hullott. Nem messze az épülettől tűz keletkezett. Ez nagyon megrázott minket, főleg, hogy a katedrális új. Tegnap (február 28-án – a szerk.) óta folyamatosan lőnek ki rakétákat. Ezért bezártuk az összes templomot, hogy elkerüljük az életveszélyt. Nem maguk a templomok a közvetlen célpontok, de a törmelékek és a robbanások megrongálhatják az épületeket, és mindenekelőtt embereket sebesíthetnek meg. A helyzet továbbra is fennáll: rendszeresek a riadók, ezért mindenki otthon marad. Biztonsági okokból nem megyünk ki. Az élet bizonyos értelemben lelassult, és templomaink zárva vannak.

A papok esténként együtt mutatják be a szentmisét a békéért – ezt kértem minden plébániától. A szentmisét videón közvetítik Manámában (Bahrein fővárosa – a szerk.) és Kuvaitban. Sokan szerettek volna személyesen részt venni rajta, de nem akarjuk őket veszélynek kitenni. Katarban például a rendőrség lezárta a templomot: az egész egyházi komplexumot hermetikusan lezárták – senki nem mehet be, és senki nem jöhet ki – az épület közelében is hullott törmelék. Mindenki imádkozik, és várjuk, hogy a helyzet nyugvópontra jusson.

– A pápa beszélt a vezetők erkölcsi felelősségéről, hogy állítsák meg az erőszak spirálját, mielőtt az „feltartóztathatatlan örvénnyé” válik. Jelenleg ez a veszély fennáll ott, ahol ön tartózkodik?

– Igen, mert – ahogy tudja –, a világnak ezen a részén a sérelmek mélyen gyökereznek, több évszázadra nyúlnak vissza. Tehát, amikor ilyen nagy erőszak halmozódik fel, amikor a népek méltóságát és önbecsülését megsértik, főleg amikor erőszakos támadásokat hajtanak végre, a válasz is ugyanolyan erőszakos lesz. Természetesen ilyenkor az erőszak spiráljába kerülünk, és nem tudjuk, hogy az hova vezet minket. Fennáll a veszélye annak, hogy bennünket is magával ránt a bosszú és a kölcsönös erőszak spirálja, amely elsodorhat minket.

Imádkoznunk kell, hogy helyreálljon a béke, és ne rántson magába bennünket ez a spirál. Ha mindkét fél azért száll harcba, mert megtámadottnak érzi magát, akkor fennáll a veszély, hogy az egész régió lángba borul.

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: STRINGER/ANADOLU/Anadolu via AFP; Vatican News

Hollósi Judit/Magyar Kurír