Esztergom reneszánsz kincsei

A kincstári kamarakiállítás válogatást ad az Érseki Simor Könyvtár, a Főkáptalani Levéltár, a Főszékesegyházi Kincstár, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Keresztény Múzeum és a Prímási Levéltár egyedülálló reneszánsz anyagából. Az időszaki kiállítás november 15-ig várja a látogatókat.

Hunyadi Mátyás (1458–1490) magyar király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából reneszánsz évet hirdettek. Mátyás neveltetését Vitéz János váradi püspök, későbbi esztergomi érsek irányította az új eszméknek megfelelően, és uralkodásának első szakaszában ő volt egyik legfőbb támasza, legbefolyásosabb tanácsadója. Mátyás király világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának mintaképe Vitéz esztergomi könyvtára volt.

Az esztergomi kiállítás a reneszánsz évhez kapcsolódva, a humanizmus kultúrájának kibontakozásában és felvirágoztatásában szerepet játszó prímásokról emlékezik meg. Vitéz János, Estei Hyppolit, Bakócz Tamás, Szatmáry György, Várdai Pál, Oláh Miklós külföldi tanultságú, igényes egyházfők lévén olyan tudományos és művészeti életet alakítottak ki maguk körül, mely az általunk ismert korabeli keresztény Európa szellemi kincseinek legjavát akarta reprezentálni a hazai környezetben. Itáliához fűződő közvetlen, személyes kapcsolataik révén tudósok, művészek időztek Esztergomban.

Értékes könyvek, okiratok, építészeti és képzőművészeti alkotások születtek ebben az időszakban. Bár a tárgyi tanúk többsége később elpusztult, a fennmaradt emlékek ékesen bizonyítják a XV. század második felének és a XVI. század első évtizedének gazdagságát. A helyben keletkezett, illetve külföldről származó könyvtári és levéltári darabok, táblaképek nyújtanak képet a török hódoltságot megelőző késő középkori, kori újkori Esztergom és Magyarország magas szintű kultúrájáról. A kor teljességének bemutatásához járulnak hozzá a XIX. századi, prímási műgyűjtő tevékenység során odakerült eredeti itáliai festmények.

* * *

Mivel a kiállítás helyszíne a Főszékesegyházi Kincstár, az állandó tárlatból nem emeltek ki tárgyakat. Így hazánk egyik legértékesebb ötvösműtárgyát, a Mátyás Kálváriát, valamint Bakócz Tamás miseruháját, a Corvinus-szarvserleget, továbbá az 1480 körüli pompás filigrándíszes kelyheket, miseruhákat, köztük a Mátyás király egyik trónkárpitjából átalakított selyembrokát casulát eredeti helyén, külön felirattal jelölve láthatják a látogatók.

A többi gyűjtemény állományának a nagyközönség által kevéssé ismert reneszánsz-kori kincseiből mutat be számosat. A könyvtárak kódexei közül kiemelendő pl. a Bakócz-graduale, amely a világ egyik legnagyobb kódexe (85x62 cm, két kötetének összsúlya több mint 110 kg). Bár az Ulászló-graduale méreteit tekintve (súlya 38 kg) az előbbitől elmarad, díszítettsége ugyanúgy csodálatra méltó, mint a magyar királykoronázási szertartást is tartalmazó Filipecz-pontificale. Mátyás király híres könyvtárát egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi corvina képviseli.

A levéltári dokumentumokat olyan iratok reprezentálják, mint Mátyás király aranybullájával megpecsételt és saját kezűleg aláírt oklevele, amelyben az esztergomi érsekek kiváltságait erősítette meg. Látható lesz többek között az Academia Istropolitana megalapítását engedélyező pápai bulla, és az az okirat is, amelyben Mátyás király szabadon bocsátja Vitéz Jánost fogságából.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír

Képek: Mudrák Attila