Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője rövid köszöntőjében hangsúlyozta: „A hit gyertyája nemcsak a vallásban nagyon fontos elem, hanem az életünkben is. Hinni a közösségünkben, hinni az emberekben, hinni egymásban.”
Kiemelte, hogy Veszprém ereje az itt élők összetartásában rejlik: abban, hogy az egymásra figyelés nem csupán az ünnepek idején, hanem az év minden napján jelen van.
Ezután Szabó János érseki gazdasági helynök osztotta meg adventi gondolatait. Beszédében az adventi koszorú hagyományának szépségére emlékeztetett, amely mintegy 100–150 éve érkezett Németországból, s mára minden felekezet kedves szokásává vált. Felidézte, hogy a gyertya a teremtés egyik legbeszédesebb jelképe: miközben világosságot és meleget ad, önmagát emészti. Ez a csöndes áldozat ossza meg velünk a karácsony lényegét. Azt, hogy a szeretet mindig önátadással jár.
A helynök arra hívta fel a figyelmet, hogy mindannyian lehetünk „fényvivők”: életünkben, családunkban, közösségeinkben olyan jelenlétté válhatunk, amely békét, reményt és szeretetet hagy maga után. E gondolatot Mécs László pap költő sorai is megerősítették, amelyek arról szólnak, milyen fontos „fényt hagyni magunk után” – ahogy a Messiás, az édesanyák, a nyár gyümölcsei vagy a Nap.
Szabó János érseki gazdasági helynök végül áldott, békés adventi készületet kívánt minden veszprémi családnak: hogy ez a rövid, de annál mélyebb időszak valóban fényt gyújtson a szívekben, mely továbbragyog majd karácsonykor.
Az ünnepi pillanatokat a Padányi Katolikus Iskola 9. osztályos tanulói tették meghitté versekkel és énekekkel, Zsilinszky Cecília tanárnő vezetésével.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; Ovádi Péter hivatalos Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








