Ferenc pápa augusztus 31. és szeptember 4. között Mongóliába látogat

Ferenc pápa – 2023. június 4., vasárnap | 13:00

Ferenc pápa lesz az első a katolikus egyházfők közül, aki az Oroszországgal és Kínával határos ázsiai országba utazik. Az ottani katolikus közösség 1450 megkeresztelt hívőt számlál. Tavaly a pápa Giorgio Marengo bíborost Ulánbátor apostoli prefektusává nevezte ki. A Szentatya már többször nyilvánosan is kifejezte szándékát, hogy el kíván látogatni az országba.

Ez lesz Ferenc pápa 43. nemzetközi apostoli útja. A hírt június 3-án a Vatikáni Sajtóiroda igazgatója, Matteo Bruni közölte, aki elmondta: állami és egyházi vezetők meghívására utazik a pápa az ázsiai országba, a következő hetekben közlik a részletes programot.

Már hosszú ideje érett a gondolat, hogy a pápa elutazik „Dzsingisz kán földjére”, amely ötször akkora, mint Olaszország, mégis a második helyen áll a világ legkevésbé lakott országainak rangsorában, többek között a nagy éghajlati különbségek miatt (nyáron +40°, télen -40° van). Mongólia a nomádok és pásztorok országa, ahol a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.

Repülőutakon adott interjúk során és audienciákon többször említette már a Szentatya, hogy ellátogatna Mongóliába. Giorgio Marengo, a Torinói Misszionáriusok (Institutum Missionum a Consolata) kongregáció tagja, Ulánbátor prefektusa, aki a 2022-es konzisztórium után 48 évesen a bíborosi kollégium legfiatalabb bíborosává vált, elmondta: meghívta Ferenc pápát, hogy látogasson el Mongóliába és menjen el a kicsi, de életerős katolikus közösséghez. Az ország több mint 3,5 millió lakosából mintegy 1450 megkeresztelt katolikus.

A pápa február 5-én dél-szudáni útjáról visszatérve, a repülőgépen a tervezett utazásokra vonatkozó kérdésre válaszolva a következőket mondta: „Szeptember 23-án Marseille-be megyek; és van rá esély, hogy Marseille-ből Mongóliába repülök, de ez nem biztos, de lehetséges.” Az eredeti elképzelés tehát az volt, hogy a mongóliai út összekapcsolódik a marseille-i utazással, ahol Ferenc pápa részt vesz Földközi-tenger térségéről szóló tanácskozáson, amelyet az ottani érsekség a 2020-ban Bariban és 2022-ben Firenzében tartott hasonló találkozók nyomán szervez.

„Aztán jön az utazás Marseille-be, aztán az út Mongóliába, aztán van még egy utolsó út… Meglátjuk!” – említette április 30-án, amikor Budapestről utazott vissza Róma felé.

A 43. apostoli út augusztus végén kezdődik, több mint három héttel a lisszaboni ifjúsági találkozót követően. A pápát az ázsiai országban Alfred Xuereb apostoli nuncius – aki a pápa képviselője Dél-Koreában és Mongóliában –, valamint Marengo bíboros várja majd, aki 2003 óta él Mongóliában, ahol rendtársaival együtt új plébániát alapított, 2020 augusztusától pedig Ulánbátor apostoli prefektusa.

A 2022-es konzisztórium alkalmából adott interjúkban Marengo bíboros többször beszélt arról, milyen eleven a mongol hívek kicsiny nyája, csendben tesznek tanúságot a testvériségről. Alig több mint ezer hívő van a helyi katolikus egyházban, amely 1992-ben született meg, hetven év kommunista uralom után. Az első kiküldött misszionáriusok a Mária Szeplőtelen Szíve Kongregációhoz tartoztak – Gilbert Sales, Robert Goessens és Wenceslao Padilla atyák –, aki közül az utóbbi volt 1992-től a sui iuris misszió vezetője, majd Ulánbátor első apostoli prefektusa, 2018-ban bekövetkezett haláláig.

2003-ban érkeztek a Torinói Misszionáriusok, a Boldog Giuseppe Allamano által 1901-ben alapított rend tagjai, akik főként Uvurkhangai régióban, Arvaiheerben éltek. Jelenleg 77 misszionáriusuk van, köztük papok, szerzetesnővérek és laikusok. Tavaly a szaléziakkal és más egyházi intézményekkel együtt ünnepelték a Katolikus Egyház mongóliai jelenlétének 30. évfordulóját, és szentmisét celebráltak Padilla sírjánál.

Mongóliában a tibeti buddhizmus a többségi vallás, bár az állami ateizmus évtizedei után a lakosság több mint 30 százaléka nem tartja magát vallásosnak. Marengo bíboros egy korábbi interjúban „két Mongóliáról” beszélt, a fővárosról – fejlett, városi életmóddal és modern épületekkel – és „az összes többi területről”, vagyis a nagy falvakról a peremvidéken, ahol a tanyavilág, a pusztaság, az ősi hagyományok dominálnak, és ezzel párhuzamosan a szegénység, az elszigeteltség, az üresség.

Végül nem szabad megfeledkezni ennek az Oroszországgal és Kínával határos országnak a geopolitikai helyzetéről sem. „A jelentősége nyilvánvaló, a pápa különös figyelmet fordít a világnak erre a területére, és nagyon hisz abban, hogy az ázsiai népek képesek békésen együtt élni, erőszakmentes és bölcs megoldásokat találni még a konfliktusokra is – mondta Marengo bíboros a konzisztórium előtti találkozón a Vatican Newsnak. – Ázsia a világ nagy vallásainak bölcsője, így a vallások közötti párbeszéd, a békés együttélés, a különböző vallások képviselői közötti kölcsönös segítségnyújtás mindennapos valóság. Előbb valósul meg, mint hogy elméletté váljon, és ennek fontos mondanivalója lehet az Egyház és a világ számára.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria