Ferenc pápa: Mindennap imádkozzatok, és kérjétek Istentől a családi béke ajándékát!

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma a Názáreti Szent Családot ünnepeljük. Isten egy alázatos, egyszerű családot választott, hogy közénk jöjjön. Szemléljük e misztérium szépségét, és emeljünk ki két konkrét szempontot családjaink számára.

Az első: a család az a történet, amelyből származunk. Mindannyiunknak megvan a maga története, senki sem születik varázsütésre, varázspálcával, mindannyiunknak van története, és a család az a történet, amelyből származunk. A mai liturgia evangéliuma arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus is egy családi történet gyermeke. Látjuk, amint Máriával és Józseffel Jeruzsálembe utazik húsvét ünnepére; aggódást vált ki anyjából és apjából, akik nem találják; miután pedig megtalálták, hazatér velük (vö. Lk 2,41–52). Jó látni Jézust a családi szeretet megnyilvánulásai között, ahogyan megszületik és növekszik övéi ölelésében és gondoskodásában. Ez számunkra is fontos:

egy szeretetkötelékekkel átszőtt történelemből származunk, és az a személy, aki ma vagyunk, nem annyira a rendelkezésünkre álló anyagi javakból született, hanem a szeretetből, amelyet a család kebelén kaptunk. 

Meglehet, nem egy kivételes, problémamentes családba születtünk, de ez a mi történetünk – mindenkinek el kell gondolkodnia: ez az én történetem –, ez a mi gyökereink: ha elvágjuk őket, az élet kiszárad! Isten nem arra teremtett bennünket, hogy magányos harcosok legyünk, hanem hogy együtt járjunk. Adjunk neki hálát, és imádkozzunk hozzá családjainkért! Isten gondol ránk, és azt akarja, hogy együtt legyünk: hálásak, egységesek, gyökereink megőrzésére képesek. El kell gondolkodnunk ezen, a saját történetünkön.

A második szempont: a családi létet mindennap tanuljuk. Az evangéliumban azt látjuk, hogy a Szent Családban sem megy minden jól: vannak váratlan problémák, gondok, szenvedések. Nem létezik a szentképeken ábrázolt [nehézségekkel nem találkozó] Szent Család! Mária és József elveszítik Jézust, aggódva keresik, aztán három nap múlva megtalálják. És amikor a templomban a tanítók között ülve azt válaszolja, hogy neki Atyja dolgaival kell foglalkoznia, ők nem értik. Időre van szükségük, hogy megismerjék a fiukat. Ugyanez vonatkozik ránk is: a családban nap mint nap tanulnunk kell meghallgatni és megérteni egymást, együtt járni, megbirkózni a konfliktusokkal és a nehézségekkel. Ez a mindennapi feladat áll előttünk, és ezt helyes hozzáállással, apró figyelmességekkel, egyszerű gesztusokkal, kapcsolataink gondos ápolásával oldhatjuk meg. Ez is nagyon sokat segít nekünk abban, hogy beszélgessünk a családban, beszélgessünk az asztalnál – a szülők és gyerekek közötti párbeszéd, a testvérek közötti párbeszéd! –, segít megélni ezeket a családi gyökereket, melyek a nagyszülőktől erednek. Párbeszéd a nagyszülőkkel!

Hogyan tegyük ezt? Nézzünk Máriára, aki a mai evangéliumban azt mondja Jézusnak: „Apád és én kerestünk téged” (Lk 2,48). Apád és én, nem azt mondja, hogy én és apád: az én előtt ott van a te! Tanuljuk meg ezt: az én előtt ott van a te. Az én nyelvemben van egy kifejezés azokra az emberekre, akik először mondanak én-t, és utána te-t: „Én, engem, velem, nekem, az én javamra.” Az ilyen embereknél először van az én, aztán a te. Nem, a Szent Családban először a te, aztán az én!

A család harmóniájának megőrzése érdekében harcolnunk kell az én diktatúrája ellen, amikor az én felfuvalkodik.

Veszélyes, amikor ahelyett, hogy meghallgatnánk egymást, egymást hibáztatjuk; amikor ahelyett, hogy másokkal törődnénk, saját szükségleteinkre koncentrálunk; amikor ahelyett, hogy beszélgetnénk egymással, elszigetelődünk a mobiltelefonunk társaságában – szomorú látni ebéd közben azt a családot, ahol mindenki elvan a maga mobiljával, nem beszélnek egymással, hanem mindenki a saját mobiljával beszél –; amikor egymást vádoljuk, a régi frázisokat ismételgetve, egy már látott színdarabot játszva, ahol mindenki a saját igazához ragaszkodik, és a végén rideg csend ural mindent. Az a metsző, fagyos csend, egy családi vita után, annyira rossz, rendkívül rossz! Megismétlem egy tanácsomat: este, a nap végén, mindig béküljetek ki! Soha ne feküdjetek le anélkül, hogy békét kötöttetek volna, különben másnap „hidegháború” lesz! És ez veszélyes, mert elindítja a szemrehányások és neheztelések történetét. Hányszor előfordul sajnos, hogy a családi ház falai között a túl hosszú hallgatásokból és a nem tudatosított önzésekből konfliktusok támadnak! Olykor még testi és lelki erőszak is előfordul. Ez megtöri a harmóniát és megöli a családot. Térjünk át az én-ről a te-re! Aminek a családban fontosabbnak kell lennie, az a te. És kérlek benneteket, mindennap imádkozzatok együtt egy kicsit, ha tudtok, és

kérjétek Istentől a családi béke ajándékát. Kötelezzük el magunkat mindannyian – szülők, gyermekek, Egyház, világi társadalom – amellett, hogy támogatjuk, védelmezzük és őrizzük a családot, amely a mi kincsünk!

Szűz Mária, József felesége és Jézus édesanyja oltalmazza családjainkat!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Most a világ összes házaspárjához fordulok. Ma, a Szent Család ünnepén tesszük közzé azt a levelet, amelyet rátok gondolva írtam. Karácsonyi ajándékul szánom nektek, házaspároknak: bátorítás, a közelség jele és egyben elmélkedési lehetőség.

Fontos elgondolkodni és megtapasztalni Isten jóságát és gyengédségét, aki atyai kézzel vezeti a házaspárok lépteit a helyes úton.

Adjon az Úr minden házaspárnak erőt és örömöt megkezdett útjuk folytatásához! Szeretnélek arra is emlékeztetni benneteket, hogy közeledünk a családok világtalálkozójához: kérlek benneteket, készüljetek erre az eseményre, különösen imával, és vegyetek rajta részt egyházmegyétekben, a többi családdal együtt.

És ha már a családról beszélünk, hadd említsem meg aggodalmamat, mely valódi aggodalom, legalábbis itt, Olaszországban: a demográfiai tél. Úgy tűnik, sokan elvesztették a gyermekvállalás iránti vágyukat, és sok pár inkább gyermek nélkül marad vagy legfeljebb egy gyermeket vállal. Gondoljatok bele, ez tragédia! Néhány perccel ezelőtt láttam az A tua immagine [Képmásodra] című tévéműsorban, hogy erről a súlyos problémáról, a demográfiai télről beszéltek. Mindannyian tegyünk meg mindent, hogy újra tudatában legyünk a gyermekvállalás fontosságának, hogy legyőzzük ezt a demográfiai telet, amely családjaink, hazánk, sőt jövőnk ellen irányul!

Most pedig szeretnélek köszönteni mindannyiatokat, Olaszországból és különböző országokból érkezett zarándokok: látok itt lengyeleket, brazilokat, és látok ott kolumbiaiakat is. Szeretném köszönteni a családokat, az egyházközségi csoportokat, az egyesületeket. Ismét kifejezem azon kívánságomat, hogy a Gyermek Jézusnak, a karácsonyi ünnepek középpontjának a szemlélése ébressze a testvériség és osztozás magatartásformáit a családok körében és a közösségekben. A karácsony ünneplésére érdemes meglátogatnotok az itt a téren felállított betlehemet és az oszlopsor alatti száz betlehemet is, ami szintén segítségünkre lehet.

Ezekben a napokban sok karácsonyi jókívánságot kaptam Rómából és a világ más részeiből. Sajnos nem válaszolhatok mindegyikre, de mindenkiért imádkozom, és különösen hálás vagyok az imákért, melyeket sokan megígértetek. Imádkozzatok értem, ne felejtsétek el! Köszönöm szépen, és boldog ünneplést a Szent Család napján! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír