Megkésett lélekharang – Az „Örök tél” című filmről

2018. március 24., szombat | 13:59

Az „Örök tél” mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.

Amikor azt hittük, holokauszt témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat. 

Magyarország, 1944 tele. Szovjet csapatok grasszálnak egy dél-dunántúli faluban. Bekopognak Irén (Gera Marina) családjához is: a fiatalasszony, szüleivel együtt, a háborúban harcoló férjét várja haza. A látogatás azonban különös fordulatot vesz: főszereplőnknek csomagolnia kell, hiszen elviszik „krumplit pucolni”. Irén elindul, s csak akkor retten meg, amikor a parlagon hagyott szántóföldeken átkelve meglátja a marhavagont. Társaival együtt felszállítják a vonatra, apró jelekből sejti meg, mi vár rá, majd amikor megérkeznek egy ukrán munkatáborba, kezdetét veszi a földi pokoljárás. Nehéz bányamunka, gyenge koszt, életveszélyes zimankó és kosz, leselkedő rüh és tífusz – és a remény, amely fájdalmas késként forog a szívben. Hisz azt ígérik a lakóknak, a háború után hazaengedik őket. Irén a véget nem érő szenvedés nyomán egyre inkább elveszíti élni akarását, mígnem Rajmund, a tagbaszakadt munkairányító (Csányi Sándor) pártfogásába veszi, és megtanítja neki, hogyan kell túlélni.

Köbli és Szász megdöbbentő bölcsességgel kezeli a valós elbeszélésen és történelmi kutatásokon alapuló szüzsét: nem ítélkeznek szereplőik felett. Minden rab ésszerű döntéssel, a saját túlélése érdekében köti meg a maga kis kompromisszumát; az őrök tulajdonképpen maguk is foglyok (hiszen nekik is büntetés idekerülni); a környező falvak lakóit pedig előzetesen terjesztett rémhírek tartják távol a tábortól. Az igazi bűnös Sztálin ördögi rendszere – a diktátor azonban csak a parancsnoki barakk portréjának képében jelenik meg. Elég ennyi is, hogy rögtön érezzük, kollektív őrület tombol – nemcsak itt, a farkasordító hidegben, hanem egy egész földrészen.

A film szívbemarkoló hatásának további tényezője, hogy a borzalmakat naturalisztikus ábrázolás helyett csupán sejtetik az alkotók, legyen szó farkastámadásról, a smasszer ütlegeléséről, a magánzárka kínjairól vagy egy váratlan bányaomlásról. Nagy András operatőr egyszerű, lényegre törő képekben fogalmaz: így válik zsigeri élménnyé egy csontig hatoló hóvihar, egy ázott takaró magunkra húzása, a megfagyott mosakodóvíz feltörése, a fokozatosan elszürkülő arcok – az emberlét leszűkülése a vegetatív életfunkciókra. A színészvezetés szintén ehhez a szemlélethez igazodik: Gera Marina megrázó erejű alakítást nyújt a kiszolgáltatottságban vergődő, majd lassan túlélni igyekvő Irén szerepében, Csányi Sándor pedig méltó társává emelkedik. A női mellékszereplők (Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké) egy-egy halk gesztussal jelzik, hogy az ő tragédiájuk is megérdemli a figyelmünket, ám a szálak végül egyetlen sötét felkiáltójellé fonódnak össze.

250 ezer igaz történet alapján – így a film alcíme. Máskor talán kegyeletsértő túlzásnak éreznénk e mondatot, ám ezúttal szó sincs erről: az Örök tél okos, mértéktartó – méltó – megemlékezés a túlélőkről és az áldozatokról. Arról a százezer magyarról, akik sosem tértek haza. Ez a film legfőképpen értük szól – megkésett, csendes lélekharangként.

Fotó: Imdb.com

Paksa Balázs/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. március 18-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle