Gallagher érsek Albániába látogatott

„Albánia a Nyugat-Balkán összes országához hasonlóan a Szentszék diplomáciai prioritásai közé tartozik” – nyilatkozta március 18-án, szombaton Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára azon a sajtókonferencián, melyet Olta Xhaçka albán külügyminiszterrel együtt tartott Tiranában.

Gallagher érsek felidézte, hogy a Szentszék és Albánia közötti diplomáciai kapcsolatok 1991 szeptemberében újultak meg, miután véget ért a balkáni országban „az az erőszakos és drámai időszak, melynek során Istent erőszakosan kizárták az emberek személyes életéből”.

A szentszéki diplomácia vezetője elismerését fejezte ki azokért az erőfeszítésekért, melyeket Albánia 2022 júliusáig megtett azért, hogy megkezdődhessenek az előkészítő tárgyalások az ország Európai Unióhoz való csatlakozásáról, ami „nagyon fontos lépés az ország és az egész nyugat-balkáni térség számára”.

Gallagher érsek elismeréssel szólt az albán állam és a Szentszék kapcsolatáról, melynek látható jele volt Szent II. János Pál pápa 1993-as és Ferenc pápa 2014-es apostoli útja, de továbblépést jelentett Pietro Parolin bíboros államtitkár 2019-es tiranai látogatása is.

Az érsek szerint mostani látogatása megerősítette a kétoldalú kapcsolatok pozitív dinamikáját és örömmel nyugtázta a helyi katolikus egyháznak az albán társadalomban betöltött szerepét, különösen is az egészségügy és az oktatás területén. A Nyugat-Balkán európai jövőjét illetően Gallagher érsek megállapította, hogy a Szentszék támogatja a térség országait „az európai közösséggel való teljes egységük felé vezető úton”.

Március 19-én, vasárnap délelőtt az ország közepén fekvő Rrëshen város székesegyházában mutatott be szentmisét Gallagher érsek. Homíliájában arra biztatta a híveket, hogy a jelenlegi kihívásokkal szemben a „párbeszédre nyitott lelkülettel, a szív alázatával és a jóság gesztusaival” válaszoljanak.

Megemlékezett arról a 38 albán katolikus vértanúról, akik a kommunista rezsim áldozataiként példát adtak a végsőkig tanúsított hűségről. A „mai világ sötétjében” a keresztség révén a hívők hivatása arra szól, hogy élő tanúi legyenek a feltámadt Úr világosságának. Az „igazságosság, az őszinteség, a tisztesség, az Úr akarata iránti nyitottság, az igazság evangéliumához ragaszkodás, a bűn hazugságától szabadulás értékeit” kínálhatják fel a keresztények a társadalmuknak, annak ellenére, hogy tisztában vannak saját korlátaikkal.

A nagyböjti úton Laetare vasárnapja Isten emberiség iránti nagy szeretetét hirdeti, ami ma is azt jelenti, hogy „Isten még a legkétségbeejtőbb helyzetben is közbelép, mert üdvösséget és örömet kínál fel az embernek”. „Isten ugyanis nem vonul félre, hanem belép az emberiség történetébe, belép az életünkbe, hogy kegyelmével éltesse és megmentse azt” – hangsúlyozta Gallagher érsek a rrësheni székesegyházában vasárnap tartott szentmise homíliájában.

Albánia lakossága 2 millió 800 ezer fő. A lakosság 59 százaléka muszlim, 10 százaléka katolikus. Az albán egyház két érsekségből és három püspökségből áll, 124 plébánián 147 pap szolgál, míg 53 szeminarista készül a papságra. Albánia az egykori illírek földje, ahol már az apostolok korában hirdették Krisztus örömhírét.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír