„Április 22-én indultunk Kazincbarcikáról, a Szentatya haláláról szóló szomorú hírrel a szívünkben. A csapat négy felnőttből és tizenkét fiatalból állt, akik Kazincbarcika szalézi fenntartású intézményeihez és a plébániához tartoznak.” – mondta Tóth Péter.
A fiatalok sajnos már nem tudtak személyesen találkozni Ferenc pápával, Boldog Carlo Acutis szentté avatása pedig elmaradt. A hét úgy alakult számukra, hogy csütörtökön a Szent Péter-bazilikában imádkoztak az egyházfő ravatalánál, és szombaton részt vettek a temetési szertartáson.
„Gondviselésszerű volt, hogy vasárnap tiszteletünket tehettük a Szentatya sírjánál – fogalmazott a szalézi iskolalelkész. – Szép volt, hogy elkísérhettük Ferenc pápát az utolsó útján. Rendkívül hosszú sor vezetett a sírhoz, de 16 órára sikerült regisztrálnunk a helyszínen, és bejutottunk a Santa Maria Maggiore-bazilikába. Külön ajándék volt számunkra, hogy éppen akkor imádkoztak ott a bíborosok, nagy örömömre megláttam közöttük Ángel Fernández Artime bíborost, korábbi szalézi rendfőnököt is. Rövid ott-tartózkodásunk ideje alatt be is kapcsolódtunk az imádságukba.”
Az egyik szalézi diák, a tizenöt éves Zsuzsanna így emlékezik: „Elképesztően sokan vettek részt a temetési szertartáson. Csodálatos volt látni, hogy mennyien imádkoztak Ferenc pápáért! Alapvetően mindenki derűs volt. Nagy élményt jelentett megtapasztalni, hogy főként a fiatalokban nem a szomorúság uralkodott, hanem az öröm, hogy a pápa már a mennyben van.”
Fotó: Szaléziak
Körössy László/Magyar Kurír
Az írás az Új Ember 2025. május 4-i számában jelenik meg nyomtatott formában.
Kapcsolódó fotógaléria