A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

2011. december 12. hétfő 16:21

December 12-e a Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepnapja. A Guadalupei Miasszonyunk, mexikói nevén Lupita a guadalupei bazilikában őrzött XVI. századi Mária-ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma.

„Semmitől se ijedj meg, semmi miatt ne aggódj, semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok itt én, a te Anyád? Nem tartalak-e karjaim oltalmában? Nem állsz talán az árnyékomban, a védelmem alatt?” – 1531 decemberében egy egyszerű indián kapta ezt az üzenetet a Szűzanyától: Cuauhtlatoatzin (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta.

Amint arról korábbi anyagunkban is olvashattak: 1531-ben a Szűzanya jelent meg Juan Diegónak a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon. A ragyogó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és egy képet hagyott maga után, amely csodálatos módon jelent meg a férfi köpenyén, tilmáján. A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet zarándokok milliói látogatják évente a guadalupei bazilikában. Juan Diegót II. János Pál 2002-ben szentté avatta.

Az indiánköpenyre festett kép a lehajtott fejű, imára kulcsolt kezű, dicsfénnyel övezett, félholdon álló Szűzet ábrázolja: kezében nem tart gyermeket. A félholdat angyalalak tartják. A Szűz arcvonásai, bőrszíne nem azonosítható sem europoidként, sem indiánként.

A Guadalupei Boldogságos Szűz Mária különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szűzanya Mexikóváros közelében a Tepeyac-dombon, az azték mitológia földanyaistennője, Tonantzin lerombolt templomának helyén jelent meg Juan Diegónak. Az aranyködbe burkolózó nőalak arra szólította föl az indiánt, hogy menjen a püspökhöz, s közölje: „Azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen”. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját, amiben a Szűzanya csodálatos jelét a püspök elé vitte. Ennek emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A kegykép a mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy látható, mint a templomi és házioltárokon vagy használati tárgyakon. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyeként tartják számon. 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben közel húszmillióan látogatnak a kegykép bazilikájába.

A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

2009 augusztusában az arizonai Phoenixben nemzetközi konferenciát tartottak, melynek résztvevői, észak- és dél-amerikai szakértők a csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkoztak. Aldofo Orozco elmondta: sem a tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincs természettudományos magyarázat. Hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn tíz éven belül tönkremennek – ismertette. Hozzátette, hogy az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat nyolc év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő. „Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem" – mondta a szakértő.

A tilma két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól. 1785-ben 50 százalékos salétromsavoldat ömlött rá, ám természettudományosan megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja. 1921-ben bomba robbant a tilma közelében, aminek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, azonban az ereklyének és normál üvegből készült tartójának nem történt baja.

A 2009-es konferencián Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora ismertette a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségét, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt. Az Újvilág első, ferences misszionáriusai emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel, ugyanakkor megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Úgy tűnt, képtelenek megbirkózni a nehézségekkel. „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész" – mondta Juan de Zumárraga püspök a misszionáriusoknak. Az 1531-es csodálatos esemény után a megtérések száma döbbenetesen megnövekedett; az indiánok távoli vidékekről is eljöttek, hogy a szentségekben részesüljenek. 1539-ig közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek.

„Isten olykor Édesanyja által lép közénk, hogy minden embert Fiához kapcsoljon. Mária az első tanítvány és misszionárius, aki által az üdvösség üzenete eljut hozzánk” – mondta Eduardo Chávez Sánchez.

Magyar Kurír

(gj)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: ünnepek
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-uzenete-vallasok-kepviseloihez-beke-hidjait-epitsetek
Ferenc pápa üzenete a vallások képviselőihez: A béke hídjait építsétek!

Október 14-én a Szentatya arra figyelmeztetett a Bolognában tartott vallásközi imatalálkozóra küldött üzenetében, hogy a vallásoknak a párbeszédet, a békét, a testvéri együttélést kell szolgálniuk, mert különben önmagukat tagadják meg.

2018. október 16. kedd
a-parbeszeddel-csak-nyerhetunk-bemutattak-klaus-von-stosch-az-iszlam-mint-kihivas-cimu-kotetet
A párbeszéddel csak nyerhetünk – Bemutatták Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás” című kötetét

A Magyar Kurír kiadásában megjelent Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás – Keresztény megközelítések” című kötete. A könyvet Dejcsics Konrád bencés szerzetes és Szőke Péter, a hazai Sant’Egidio közösség vezetője mutatta be a szerző jelenlétében október 15-én, a budapesti D18 könyvesboltban.

2018. október 16. kedd